Századok – 1977

Beszámoló - Korom Mihály doktori értekezésének vitájáról (Izsák Lajos) 1009/V

BESZÁMOLÓ 1015 az opponens —, hogy az így adódó problémák legfeljebb csak belejátszottak abba az alapellentétbe, amely az újjászületés plebejus és polgári irányzata között jelentkezett. A tisztázódást nagyban elősegítette az MKP helyes akcióprogramjának a Szegeden 1944. december 2-án megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front általi elfogadása. A felszabadult területek pozitív magatartásával foglalkozó fejezetnek igen lényeges következtetése az a megállapítás — hangsúlyozta Orbán Sándor —, hogy Magyarországon egy demokratikus fordulatnak kellett létrejönnie a németekkel való teljes szakításhoz. Ugyanakkor e demokratikus fordulattal megteremtődött egy kormányképes demokratikus koalíció lehetősége is az öt párt és a szakszervezet részvételével. A nyolcadik fejezettel kapcsolatban az opponens rámutatott arra, hogy az ott felszínre hozott adatok és tények alapján a szerző sikerrel oszlatja el azokat a tévhiteket, amelyek az ideiglenes kormány összetételének egyoldalú (moszkvai) elhatározásához kapcsolódtak. Ugyanakkor mind a nyolcadik, mind pedig a kilencedik fejezetben utal azokra a nehézségekre, amelyek a kormányt megalakító ideiglenes nemzetgyűlés összehívása folytán, részben az időbeli és a technikai feltételek miatt, részben pedig a választási demokrácia érdemi kérdéseiben felmerültek. Mivel azonban a nemzetgyűlés összehívásával többről volt szó, mint az új kormány megalakítása, a jelölt elhanyagolhatónak tartja a korábbi helyzetet még így is messze meghaladó választási demokrácia formális követelményeinek betartását. Az utolsó két fejezettel kapcsolatban Orbán Sándor megállapította, hogy a bennük felsorakoztatott új tényanyag elvezeti a jelöltet annak a következtetésének a levonásához, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány valójában nem fejezi ki az MNFF-ben megtestesülő erőviszonyokat, nem lehet azt a munkás-paraszt demokratikus diktatúra szervének tekinteni, mivel az szélesebb összefogást valósított meg. így létrejöttének jelentőségét annak alapján kell megítélni, hogy általa — pl. Németország esetéhez képest — még ideiglenesen sem veszítettük el nemzeti szuverenitásunkat, hanem megteremtettük egy demokratikus állam létalapjait és annak lehetőségét, hogy hazánk szakítson és fegyveresen is szembeforduljon a hitlerista blokkal. A fegyverszünet megkötése körülményeinek, valamint tartalmának higgadt, tárgyilagos elemzése pedig egyértelműen bizonyítja, hogy a létrejött fegyverszüneti megegyezés döntően hozzájárult ahhoz, hogy hazánkat az antifasiszta nagyhatalmak ne kezeljék alapvetően eltérően a korábban átállt volt német-szövetséges országoktól és ne sorolják egy helyre a szuverenitását átmenetileg elvesztő Németországgal. S mindez nem kevés, ha azt tekintjük, hogy ez az aktus, valamint a nyomában kialakult új viszony a Szovjetunióval, kiinduló pontja lehetett az ország demokratikus, majd szocialista átalakulásának. A fentebb elmondottak után tette meg kritikai észrevételeit Orbán Sándor. Ezek sorában elsőként annak az észrevételének adott hangot, hogy nem kétséges, hazánk történelmének alapvető jelentőségű állomása volt az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása, valamint az ország átállása az antifasiszta koalíció oldalára, mégis már a disszertáció címe — amely a kérdés tárgyalásának terjedelméhez képest elhagyja az Ideiglenes Nemzetgyűlés jelentette egyik állomást — magában is azt sugallja, és azt erősíti meg a befejezés is, hogy mintha az előbbi aktusnak csak az átállás biztosítása lett volna az egyetlen funckiója. Ez a kormány a demokratikus átalakulást illető kérdések egész sorában állást foglalt és határozott lépéseket tett, erre pedig utalni kellett volna. Elvi jelentőségű konzekvenciákat kimondani a hatalom jellegéről ugyanis — hangsúlyozta — a kormány összetételének vizsgálata mellett szükségessé teszi annak statikus állapoton