Századok – 1977
Vita - Pritz Pál: Válasz Ádám Magdának 987/V
996 VITA Szlovákiával, melynek megsemmisítését ők a közeljövőre tervezték."3 7 Nos, ebben az értelemben tartom a bledi egyezményt németellenesnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e németellenességet abszolutizálnám. Ennek bizonyítására munkámból idézetet aligha lehet felhozni. De arról sem lehet beszélni, mintha annak szövege sugallna általában ilyen szellemet. Az igaz, és most is így látom, hogy könyvében.Ádám Magda csorbította az egyezmény németellenes élét. A joggal felmerülő kérdésre, hogy vajon miképpen lehet Bled németellenességét éppen egy olyan szerzőre támaszkodva bemutatni, aki másfelől az egyezmény tényleges németellenes voltát kisebbíti, azt válaszolhatom, hogy Ádám Magda könyvét olyan munkának ismertem meg, amely nem egy ellentmondástól terhes, ám ezek az ellentmondások nem az ábrázolt történeti folyamatot bonyolultságát, hanem inkább azt a tényt tükrözik vissza, hogy a szerző álláspontja nem mindenütt eléggé kiérlelt, a forrásokból kirajzolódó képet nem mindenütt tudja a maga bonyolultságában megragadni, leegyszerűsítései nem mindig szerencsések, nem a lényeg megragadását segítik, hanem inkább ellentmondásokat eredményeznek. Ádám Magda beállításával ellentétben sehol nem írom, hogy „Bled fő célja a jugoszláv semlegesség biztosítása"3 8 lett volna. (Kiemelés - P. P.) Arról beszélek, hogy Bleddel a magyar diplomáciának célja volt a jugoszláv semlegesség biztosítása. Mint ahogy Biedre azért is szüksége volt, hogy ezáltal jó pozíciót teremtsen magának a hitleri ajánlat visszautasításához.39 így belátható, hogy az a németellenesség, amelyet valóban tulajdonítok Blednek, megfér azzal a magyar szándékkal, amely a jugoszláv semlegesség biztosítására irányult. A cikkíró kereken kijelenti: „Sem Ribbentrop, sem a többi náci vezető nem tudta rögtön (eredeti kiemelés — P.P.), hogy a bledi megállapodások mögött a jugoszláv semlegességnek a biztosítása húzódik meg, különben érthetetlen lett volna a magyarok ellen Kielben intézett kirohanása (hiszen ez teljesen egybevágott a nácik terveivel)."40 (Kiemelés - P. P.) Nem ismeretlen tény, hogy a németek tudtak a kisantanttal folytatott magyar tárgyalásokról. Több alkalommal Budapestről is kaptak tájékoztatást. Augusztus 17-én pedig Sztójay berlini magyar követ felkereste Ribbentropot és jelezte számára, hogy — úgy tűnik — bizonyos fordulat következett be, és így esetleg egyezmény megkötésével lehet számolni. Ribbentrop azt válaszolta a magyar követnek, hogy a jelen pillanatban a kisantanttal és így Csehszlovákiával folyó tárgyalások nem szerencsések. Az elképzeléseit kersztezve látó és ezért bosszús miniszter szerint, ha Magyarország a kisebbségi kérdésre vonatkozó „erőtlen nyilatkozattal" megelégszik, akkor e politika helyes lehet. Ha azonban revízióra törekszik, akkor e Kellog-paktum szellemében fogant nyilatkozat csak megnehezíti az oda vezető utat.4 1 A magyar diplomácia a tárgyalások miatt nyugtalan németeket azzal iparkodott befolyásolni, hogy a jugoszláv semlegesség megteremtése német érdek is. Másfelől a németek tisztában voltak azzal, hogy Magyarországnak Csehszlovákia elleni fellépését a tisztázatlan jugoszláv magatartás erősen gátolja. Mindezek 37 Ádám 68. 262. 3 6 Ádám 572. 39 Pritz 658., 664. 4 "Ádám 573. 41 Országos Levéltár, Filmtár 14 288. sz. doboz F 60 288-89. sz.
