Századok – 1977
Közlemények - Horváth Pál: A koordinált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai 946/V
A KOORDINÁLT JOGTÖRTÉNETI KUTATÓMUNKA 979 hozó Szejm előjogait, amire a szovjetellenes katonai intervenció idején különösen kedvező körülmények voltak. Az első lengyel törvényhozó nemzetgyűlést alkotó polgári pártok tisztában voltak a parlamentáris jogok ingatagságával, de a tanácsmozgalom erőinek letörésében még nem nélkülözhették az elnök terrorisztikus hatalmát. A kialakult rezsim egyetlen szilárdnak vélt külső támasza, Franciaország is számolni kényszerült a kialakult helyzettel, politikai exponenseit azonban a francia mintájú alkotmányos állapotok mielőbbi megteremtésére ösztönözte. Ezért születik már a törvényhozó Szejm-gyűlés negyedik napján a döntés, hogy Alkotmányozó Bizottságot hoznak létre egy chartális alkotmánytervezet megteremtése érdekében.16 3 Ez az eredmény alkalmas volt arra, hogy a különböző monarchikus (alkotmányozó) elképzeléseket1 6 4 háttérbe szorítsa. A francia monopóltőke most már az Oroszországban elszenvedett vereség kárpótlásaként alkalmasnak vélte a francia modell szerint kiépíthető lengyel köztársaságot támogatni sziléziai, baltitengeri és ukrajnai területszerző törekvésekben.15 6 Franciaország főként a Népszövetség leple alatt avatkozott be a lengyel igényeket támogatva,1 6 6 de lépéseit már az olasz, ill. angol diplomácia keresztezte.16 7 Mindez a kormányzat belső helyzetét időnként válságossá tette és a politikai gyilkosságok légkörében zajló 1922-es elnökválasztások után Pifsudski és hívei egy rövid időre háttérbe is kényszerültek. (G. Narutowicz elnök meggyilkolása, dec. 16.) Valójában tehát ettől kezdődik az a rövid közjogtörténeti szakasz, amelyben egy korlátozott parlamentáris köztársasági állam kontúrjai feltűntek. Ennek megértése érdekében utaljunk vissza az 1921. évi márciusi alkotmány alapvető jellemzőire. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásának egyik kontinentális méretekben kitapintható eredménye volt, hogy — a polgári osztályuralom konszolidálását szolgálva — a burzsoá alkotmányos mozgalom ismét újjáéled. Még a történelmi hagyományokkal rendelkező tőkés államok is szükségét érezték az alkotmányos jogok és garanciák formális kiterjesztésének, hogy ezáltal legalább a középrétegek támogatását megszerezzék és elejét vegyék a proletár forradalmak által előidézett politikai erjedésnek. A szovjethatalom első 163 A Szejm Alkotmányozó Bizottsága - az erőviszonyokat tükröző - 14 tagú kormánybizottsággal egészült ki és több mint egy évig tartó munka után is csak a III. Francia Köztársaság alkotmányos törvényeinek szolgai lemásolásáig jutott el. Ld. História panstwa i prawa 1918-1939 (1962) 113-117, vö.: S. Rozmaryn: Polskié prawo panstwowe. Warszawa, 1951; A. Bwdi, R. Klimovieczki: Prawo paritswowe. Warszawa, 1959; H. Jablonski. Konstitucje polski. Panstwo i Prawo 1952. 2. sz.; M. Swiecicki: Instytucje polskiego prawa pracy w latach 1918-1939. Warszawa, 1960 stb. 16 4 Ilyen létrejött már 1917-ben az ún. (Orosz-) Lengyel Királyság Államtanácsában, amelynek időszerűségét az Októberi Forradalom semmítette meg. 16 s A francia tőke szinte korlátlan koncessziós engedményeket kapott Lengyelországban, főként a német tőkeérdekeltségek ellenében. Ld. a szüéziai autonómia kulisszatitkaira vonatkozóan F. Ryszka: Kulisy decyzji w sprawie Sl^ska w r. 1921. Kwartalnik Historyczny. 1953. 1. sz., továbbá História paristwa i prawa 1918-1939 (1962) 129-132. lé6 A versaillesi békeszerződés 88. §-a ugyancsak autonómiát ígért lengyel-Szüéziának (Autonomii ál^ska), ami a nemzetközi ellenőrzéssel végrehajtandó népszavazás útján jöhetett volna létre. Felső^Szüézia autonómiája gyakorlatilag lengyel uralom alatt realizálódott 1922 júniusára. 1 6 7 így a lengyel etnikum egy jelentős része német uralom alatt maradt, Gdarisk népszövetségi ellenőrzés alá került, az ország keleti határait pedig csak az 1923-ban megrendezett nagyköveti konferencia rögzítette véglegesen.
