Századok – 1977
Közlemények - Horváth Pál: A koordinált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai 946/V
970 HORVÁTH PÁL ható fejlődési szakaszban látjuk ezeket a sajátosságokat. Az első szakaszban a monopolizálódás az idegen jogok keretei közt zajlik,11 6 a Z. Pustula kutatásai nyomán felidézett sajátoságokkal. Az első világháborút követően egy rövid szakaszon (1924-ig) a monopolizáció viszonylagos gyengesége párosult a polgári jogi kodifikációk hiányából eredő jogbizonytalansággal.1 1 7 1925-től a német-lengyel gazdasági háború adott ösztönzést egy kartell-pártoló politika születésének, amelynek hatása alatt a joggyakorlat lényegében legalizálta az új 1927. évi lengyel ipartörvénytől idegen monopóliumokat. A köztársaság rendjének hanyatlásával, Pilsudski katonai diktatúrájával esik egybe ez a korszak, és bár a kartell-törvény első tervezetét előkészítő Speciális Bizottság már 1927-től működött, a kormányzat felettébb óvatos magatartást tanúsított a tőkés monopolizáció irányában. A Pifcudski-csoport és az egyes iparágakat átfogó monopóliumok közvetlen összefonódásának bizonyítékai is ismeretesek,11 8 témánk szempontjából azonban a feltárt kartell-megállapodások számának szembetűnő előretörése mutatja ismét a hazai viszonyainkhoz közelálló analógiák meglétét.11 9 Könnyen érthető, hogy ez a kép a tőkés monopolizáció közép-európai alrégiójába sorolta a lengyel fejlődést, amelyet a kartellizálódás különösen torz kinövései tettek jellegzetessé. Az ide sorolható területek jogéletét a polgári demokratikus hagyományok kialakulatlansága, a hagyományos burzsoá jogi kodifikáció hiánya és a nemzetközi monopóliumok uralkodó pozícióinak korlátlansága jellemzi. Ez utóbbi tényezők — bár a második világháborút megelőző évtized folyamán látványos szerepváltásban követik egymást a lengyel tőkés gazdaság legfontosabb kulcságazataiban— lényegében azonban az állami beavatkozások korszakának minősített negyedik szakaszban12 0 is növelni tudták pozícióikat. Főként a két lengyel kartell-törvény novella (1935, 1938) alapján tűnik indokoltnak az állami beavatkozás koráról beszélni,12 1 ami azonban nem a monopolizáció korlátozásával, hanem annak kiterjesztésével, adott esetben a hadigazdálkodás érdekeire hivatkozó kényszerkartellizációval járt együtt.12 2 A tőkés monopolizáció közép-kelet-európai formáinak jellegzetességeit feltáró újabb kutatások tükrében a korabeli hazai viszonyokat is érdemes felidézni. Erre a 116 Az orosz, az osztrák (1860), a magyar (1884), ill. a német (1869) ipartörvényekés a BGB keretei között ld. Zb. Landau: Rozwój ustawodawstwa (1972) 72-73, vö. História panstwa i prawa Polski (1962) 388-390. 1' 'Jellemző, hogy még az 1927. évi lengyel ipartörvény is a gazdasági liberalizmus (iparszabadság) elvén áll. Ebben az időben (1922-25 közt) 47 kartell ismeretes. Ld. uo. 405. 118 így pl. a cukorkartell az 1926-os hatalomátvételt követően 3 millió zí-val támogatta közvetlenül Pilsudski hatalmának megszilárdítását (árfelhajtásból 27 millió zí. nyereséghez jutott ennek ellenében.); ld. História paiístwaa i prawa 1918-1938). (1962); vö.: Zb. Landau: Rozwój ustawodawstwa (1972) 71. Egészében láttatja ezt a folyamatot Uő.: Tendencje rozwojowe przemyslu polskiego 1927-1929. Sobotka. (1971) 2. sz. 219-223. 11 9 1926-1929 között már 105,1930-1943 között 278 kartell keletkezése ismeretes. 120 Amit az 1933. márc. 28-i kartell-történytől, ill. annak az 1935 (XI. 27.)-ben kiadott novellája és az 1938-as 2. novella (életbe már nem lépett) alapján vélelmez a kutatás. Ld. Zb. Landau: Rozwój ustawodawstwa (1972) 76-77, 83-84. 121 Ennek etatisztikus jellegéről és a totális állameszmék hatása alatt keletkező állami beavatkozásokról ld. História panstwa i prawa 1918-1939 (1962) 471-495, amelyek főként az iparjog, ilL a bányajog hatályos anyagában is változásokat idéztek elő. I22 Ez utóbbi jelenséget az 1938-as novella már törvényüeg is rögzítette, de az etatizmus kezdeteit jelentő évekre vonatkozóan is érdemes felfigyelni arra, hogy az 1933-as kartelltörvény után pl. az 1935-1936-os években újabb 159 kartell alakult. Ld. Maty Rocznik Statystyczni. 1937. köt. 107.
