Századok – 1977

Közlemények - Horváth Pál: A koordinált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai 946/V

968 HORVÁTH PÁL tőkeérdekeltségek egymással folytatott ádáz küzdelme. A kutatás elsődlegesen a vasiparra irányította a figyelmet, amely valóban az egyik legérzékenyebb reagensnek mondható a monopolizáció fejlődésében, egyben ez az a terület, ahol az idegen érdekeket szolgáló protekcionista gazdaságpolitika módosító szerepe is szembetűnően kitapintható. Talán hazánkban is a monopolizációk korai formáinak, ill. a korai monopolizáció nemzetközi összefüggéseinek a területén a leghézagosabbak ismereteink. Z. Pustula idevágó kutatásai bizonyítják, hogy csak az adott kor komplex gazdaságtörténeti, gazdaságstatisztikai és jogtörténeti elemzése által juthatunk közelebb a kevéssé ismert korai formák eredőinek feltárásához. Egyidejűleg azt is bizonyítja, hogy az idegen uralom alatt élő környező népek tőkés gazdaságának fejlődésében a kartellizálódás területén eleve kiemelkedő szerepe van a külföldi tőkének, ill. a nemzetközi monopóliumoknak. Az adott területeken pl. a protekcionista (orosz) politika közvetlenül is hatást gyakorolt a vasipar monopolizálódására, hogy ezáltal a helyi ill. a behatoló idegen (főként német) tőke konkurrenciáját csökkentse.105

Hatásában mindez a társadalmi és a nemzeti ellentéteket is szinte azonos intenzitással növelte. Az idegen tőke ezúttal megjelenésétől kezdve kartellizáló hatást fejt ki,10

6

és a helyi ipari vállalkozások önállóságának mielőbbi megfosztására törekszik. Az egymást követő ipari pangások teszik a továbbiakban rendkívül összetetté ezt a fejlődést, amelyek hatása alatt az első orosz-lengyel kartellszövetségek is megszülettek, harcban a német birodalmi nagytőke expanziójával. A felidézett eredmények különös színfoltja végezetül, hogy a német-orosz tőkeérdekeltségek szerepén túl, a francia monopóliumok behatolásának a következményeit is számba veszi a kutatás, és a szerző ezek együttes eredményének tulajdonítja a külföldi monopóliumok primátusát a lengyel vasipar korai monopolizálódásában.10 7 Az iparági monopolizáció előrehaladottabb fázisainak jellegzetességeit már számos lengyel részletkutatási eredmény nyomán követhetnénk. Ezek sorából a cementipar monopolizálódásának feltárását ismét csak reprezentatív példaként használjuk, mivel az a legalizált állami beavatkozás koráig vezet el bennünket. Zbigniew Landau egyik idevágó kutatásáról van szó,108

amely az ún. „Centrocement-precedens-ként" (1933) ismert látványos állami beavatkozással példázza a koordinált jogtörténeti kutatómunka érdekeltségét e témakörben. A világgazdasági válság különösen súlyos helyzetet teremtett a közép- és délkeleteurópai államok életében. Ezen a talajon születik az a látványos, kartell-ellenes állami beavatkozás, amely Pifsudski Lengyelországában a hazaihoz leginkább közelálló körül-1 0 5

Ld. Z. Pustula: i. m. (1968) 41-45. 10 6

Ennek jó példáját szolgáltatta a lengyel vasiparnak és a vasúti árufuvarozásnak a délorosz tó'kés érdekeltségek kezére történt átjátszása. Ld. a lengyel vasipar konszernjeinek szerepéről, uo. 152-155. ,07

E jelenség szélesebb közép-kelet-európai érvényesülésére a hazai, sőt a Balkán példáit is felidézhetnénk. Ld. Berend T. I.-Ránki Gy.: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése 110-129, 174-175, 184-186. Az egyesült román államok gazdasági fejlődésében is hasonló eredményekre jutott az újabb kutatás. N. N. Constantinesco, V. Axenciuc: i.m. (1962) eredményeire utal Szász Zoltán (rec) Századok 102. évf. (1968) 1-2. sz. 554-555. 10 8

Ld. Rozwiazanie kartelu cementowego w Polsce w 1933 roku. Studia Historyczne, XV. (1972) 1. sz. 85-98.