Századok – 1977
Közlemények - Horváth Pál: A koordinált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai 946/V
966 HORVÁTH PÁL fórumain is közismertté lettek. Ezek a vizsgálódások a közép-európai tőkés gazdaság egyik legfejlettebb területére irányították a figyelmet, mégis egészében összetetté lettek azáltal, hogy a köztársaság keretei közt élő szlovák területek jogrendjének változásait is feltárták. Eleve összetetté vált tehát a kutatás, mert a szlovák terület a monopolizálódás jóval fejletlenebb szféráját képviselte, amelynek jellemzői inkább a lengyel-magyar analógiákhoz kerültek közel.9 6 Nemcsak arról van tehát szó, hogy L. Bianchi volt képes elsők között láttatni az erős nemzetközi organizációkkal is összefonódó monopóliumoknak a tevékenységét a közép-európai térség különböző fejlettségi szinten álló társadalmában, hanem az eredők feltárása területén is egy szélesebb közép-kelet-európai összefüggésrendszerbe vezetett el bennünket. A burzsoá magánjogtörténet alapvető összefüggései ezek, amelyek a késleltetett polgári átalakulás hatása alatt kifejlődő polgárosodásban gyökereznek.9 7 A tőkés monopolizáció csehszlovák formáinak előtörténete tehát természetszerűen visszanyúlik az Osztrák-Magyar Monarchia korszakára, következésképpen magán viseli mindazokat az ellentmondásokat, amelyek már az említett soknemzetiségű birodalom keretei közt kibontakozó polgárosodást a jogrend egész területén jellemzik. Esetenként L. Bianchi kutatásai még arra is felhívták a figyelmet, hogy a csehszlovák monopolizáció gyakran a Monarchia által kitermelt jogi formákat a két világháború között is hosszú ideig felhasználta. A tőkés fejlődés üteme és a monopóliumok hatóereje tekintetében persze a cseh-morva monopóliumoknak már a Monarchia keretei között kiemelkedő szerepük volt. A gazdaság, ill. a hitelélet monopolizálásában rejlő lehetőségeket azonban 1918-ig jórészt a német-osztrák érdekeltségű tőkés csoportok tudták hatékonyabb mértékben kihasználni. A cseh burzsoázia 1919-ben kialakított bankkonzorciuma9 8 azonban végetvetett ennek a helyzetnek. A lezajlott változások után — viszonylag rövid idő alatt — tömegesen formálódtak ki a fejlett tőkés monopolizáció alapvető típusai,9 9 és a világgazdasági válság küszöbén (1929) összesített adatok szerint a polgári demokratikus jogrend által megtűrt monopóliumok egynegyede10 0 már nemzetközinek bizonyult. A kartell természetesen itt is a legáltalánosabb formája a tőkés monopolizálódásnak, de ezen belül is döntő súllyal bírnak a nemzetközi kartellek, főként a vas, az acél és a vegyipar területén. A korabeli hazai adatainkkal összevetve mindez a 9 6 Az egyik legjellemzőbb tünetre utal a közelmúltban Ránki Gy., hogy az állami beavatkozás ebben a második alrégióban még az 1929-33-as válság idején is a viszonylag legerőtlenebb és az ipari válság kiéleződése is elhatárolja a lengyel-szlovák-magyar régiót az osztrák-cseh-morva területektől. Ld. Ránki Gy.: A kapitalista gazdaság fejlődése (1973) 67-71; \ö.:Berend T. I.-Ránki Gy.: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése (1969) 266-268. 9 7 Vö. ilyen értelemben Eörsi Gyula: A burzsoá magánjogi rendszerek kialakulása. Jogcsoportok a burzsoá magánjogban. Gazdaság- és Jogtudomány. Az MTA IX. Oszt. Közi. III. (1969) 245-247. Uő.: összehasonlító polgári jog. Bp. 1975. 141-142. 9 8Ld. L. Bianchi: Die Tschechoslowakische Republik. (1969) 31-32.; Uő.: Die bürgerlich- und handelsrechtlichen Formen der Monopolisierung des Wirtschaftslebens in der Tschechoslowakei in den Jahren 1918-1938. Festschrift für Ernst Carl Hellbling. Herausg. H. Lentze etc. Salzburg, 1971. 17-49. Az előzményeket illetően ld. Uő.: Zakonodarstvo a vyvoj priemyslu v Uhorsku za dualizmu (1867-1919), Právnehistorické Studie 17. (1973) 113-114. "Jellemzően itt az egyszerűbb kartell alakulatok mellett a szindikátusok, trösztök, konszernek, ill. a nagy tőkeerőket mozgósító konzorciumokról, továbbá a nagy nemzetközi monopóliumokkal összefonódó organizációkról van szó. 1 0 0 120-ból számszerint 31; L. Bianchi adatai alapján.
