Századok – 1977
Közlemények - Blazovich László: IV. László harca a kunok ellen 941/V
KÖZLEMÉNYEK Blazovich László: IV. LÁSZLÓ HARCA A KUNOK ELLEN A múlt században a magyar középkor történetét tárgyaló szakirodalomban nemcsak a Hód-tavi (Hód-mezei) csata helyét, hanem idejét illetően is eltérő vélemények alakultak ki. A helyszínre vonatkozóan a századfordulón egységes állásfoglalásra jutottak történészeink:1 a Képes Krónika által említett Hód-tót — amely közelében a csata lezajlott — a mai Hódmezővásárhely város területére lokalizálták. A csata időpontjáról azonban — amelyet Szabó Károly és Pauler Gyula 1280 nyarára (aug. első felére),2 Karácsonyi János pedig 1282 április végére illetve május elejére3 tesz — azóta is eltérő módon vélekednek kutatóink.4 E nézetkülönbség feloldására teszünk kísérletet jelen munkánkban. A téma újrafelvételét az oklevéltani kutatás újabb eredményei5 teszik lehetővé, a megoldást Hódmezővásárhely monográfiájának előmunkálatai szorgalmazzák. Bár IV. László és a kunok közötti összecsapás időpontjára vonatkozóan Szabó és Pauler valamint Karácsonyi álláspontja között alapvető eltérés van, abban megegyeznek, hogy a király és kunjai között két alkalommal döntöttek fegyverek. Az előbbiek szerint az Abák fogságából 1280 nyarán szabadult uralkodó esküje, amelyben megígéri a báróknak, hogy korábbi vétségeit (elfordulását a keresztényi élettől, a kunbarátságot) nem követi el, és mindenkinek megbocsát, sérelmes volt a kunok számára, s ezért fellázadtak. Ezeket a Tisza-Maros szögében fosztogató, rabló kunokat veri le IV. László a Hód tava mellett. Innen Fehérvárra megy, majd ismét sereget gyűjt, és ugyanazon év őszén az országból kivonuló kunok után siet, hogy visszahozza őket alföldi lakhelyükre.6 1 Szabó és Pauler véleménye nyomán a történészek többsége a csata helyét illetó'en a mai Hódmezővásárhely vidékét fogadta el. A századforduló környékén lezajlott vitára ld. Pesty Frigyes: Magyarország helynevei történeti; földrajzi és nyelvészeti tekintetben I. Bp. 1888. 133-139. A késó'bbiekben ezzel ellentétes felfogást fejtett ki Czimer Károly: Az 1282-iki Hód-tavi csata helye és lefolyása. Hadtörténeti Közlemények, 1929. 2 Szabó Károly: Kun László 1272-90. Bp. 1886. 99-102. 6. jegyz. Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt II. Bp. 1893. 179. és 251. jegyz. 3Karácsonyi János: A Hód-tavi csata éve. Századok, 1901; 631 (a továbbiakban:Karácsonyi J.). Karácsonyi János: Uj adat a Hód-tavi csata évéhez. Századok, 1907. 948-949. "Az 1280-as adat mellett foglalnak állást: Elekes Lajos-Lederer Emma-Székely György: Magyarország története I. Egyetemi tankönyv. Bp. 1961. 163. A vonatkozó részt Lederer Emma írta. Kristó Gyula: Az aranybullák évszázada. Bp. Gondolat. 1976. 174. A csata idó'pontját 1282-re teszi: Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Bp. 1963. 859 (a továbbiakban: Tört. Földr. I.). 5Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. 2-3. füzet. Szentpétery Imre kéziratának felhasználásával szerkesztette Borsa Iván. Bp. 1961 (a továbbiakban .Borsa). 6Szabó: i. m. 99-100, 103-104. Pauler: i. m. 476-480. 7 Századok 1977/5
