Századok – 1977
Tanulmányok - Baranyi Béla–Timár Lajos: Debrecen iparfejlődésének sajátossága a tőkés korszak utolsó negyedszázadában és a szocializmus építésének időszakában 899/V
DEBRECEN IPARFEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGA 931 A termelés és a termelékenység növekedése terén a harmadik és a negyedik ötéves terv időszakában rohamos fejlődés következett be Debrecen iparában. Az 1965. évet 100-nak véve, a szocialista ipar termelése 1970-ben 165,1%-ra nőtt. 1970-et 100-nak véve az emelkedés 1975-re 53,9%-ot (153,9%-t) tett ki. A harmadik és a negyedik ötéves terv idején, a bázis-évekhez viszonyítva az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés 1970-ben 124,1%-ra, 1975-ben pedig 134,9%-ra emelkedett.7 2 A rendelkezésre álló mindenkor megtermelt forintérték alapján (folyó áron) végzett számítások szerint az állami ipar teljes termelése 1954-hez (100,0%) képest 1962-re megnégyszereződött (391,7%), a szocialista ipar termelése pedig 373,9%-ra nőtt. A legintenzívebb növekedés a nehéziparban következett be. A nehézipar 1954-hez képest csaknem megnyolcszorozta termelését. Ebben a Gördülőcsapágygyár, a Biogál Gyógyszergyár és az Orvosi Műszergyár, valamint a Mezőgazdasági Gépgyár egyre fokozódó termelő tevékenysége jelentős szerepet játszott. A könnyűipar növekedési üteme hasonlóan intenzív volt. Nyolc év alatt megháromszorozódott a teljes termelési értéke. Az élelmiszeripar termelése mérsékeltebb volt, megközelítően két és félszeres. Ez a fejlődés még akkor is számottevő, ha a pénz vásárlóerejének némi csökkenése nyomán, a termelési értékeken alapuló számítások valamelyest magasabb arányokat tükröznek.7 3 Igaz ugyan, hogy Debrecen szocialista iparára jelenleg az országos foglalkoztatottsági létszámból mindössze 1,9% az eszközállományból 1,4% jut, de egyes ágazatoknak, illetve vállalatoknak országos jelentősége van. A Biogál Gyógyszergyárban készül az ország penicillin termelésének 100%-a, az MGM debreceni gyára pedig 1975-ben az országban gyártott csapágymennyiség közel 84%-át adta (16,5 millió db). De itt állították elő 1973-ban — az országos termelési értékhez viszonyítva — a cigaretta 35,2%-át, a női ruhák 18,7%-át és a vágott baromfi 15,7%-át. Egy korábbi, 1969-es adat szerint Debrecenben készült az országban termelt keménybőr 38%-a is.7 4 A legnagyobb debreceni üzemek termékeinek jelentős része külföldi piacokon kerül elhelyezésre. A Biogál Gyógyszergyár a teljes termelési értékének 1959-ben 10%-a, 1963-ban 47,2%, 1964-ben 61,2%, 1972-ben 40,6%-a exportból származott. Az Orvosi Műszergyár exportbevétele 1951-ben még csak félmillió, 1964-ben pedig már közel 50 millió forint volt. Az export jelentőségét érzékelteti, hogy az Orvosi Műszergyár az 1968. évi áron számított 260 millió forintnyi teljes termelési értékből 1970-ben 200 millió (76,9%), 1971-ben 325-ből 250 millió forintot (76,9%) értékesített külföldi piacokon. A Tisza Cipőgyár debreceni gyára — az egykori Táncsics Cipőgyár - 1963-at megelőzően kizárólag csak belföldi piacra termelt. Exporttevékenységről csak 1965-öt követően lehet beszámolni. A fejlődés ugrásszerű, 1965-ben 29,94 ezer, 1966-ban 50 ezer, 1967-ben 159,7 ezer, 1968-ban 180,59 ezer, 1969-ben 228,9 ezer pár, 1972-ben pedig 314,4 ezer pár (az összes termelés 43%-a) különféle cipő talált gazdára a külföldi piacokon. Az exporttevékenység gyors növekedésének jellemző példája az egyik legjelentősebb debreceni élelmiszeripari üzem, a Baromfifeldolgozó Vállalat tevékenysége. A vállalat 7 2 HBm fontosabb stat. adatai. 1975. 84. 7 3 Uaz: 1959. köt. 46 és 1962. köt. 66. 7 4 Magyarország megyéi és városai. 300, 314; MGM története, 69-91; A megye társadalmigazdasági helyzete és fejló'désének fó'bb tendenciái. KSH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság. Debrecen (Bp.). 1970. 6.
