Századok – 1977
Tanulmányok - Baranyi Béla–Timár Lajos: Debrecen iparfejlődésének sajátossága a tőkés korszak utolsó negyedszázadában és a szocializmus építésének időszakában 899/V
918 BÁRÁNYI BÉLA - TÍMÁR LAJOS Foglalkozta-Üzemek száma tottak száma (fő) Állami vállalat Szövetkezeti vállalat Debrecen város tulajdona (községi vállalat) Részvénytársaság Magánkisiparos 16 11 3546 40 20 5 215 1 000 2 500 650 5 500 összesen: 3633 14 865 A hároméves terv befejezéséig történt bizonyos előrelépés az üzemek gépi felszereltsége tekintetében is. 1944-ben csupán 331 üzem, az összes üzemek 10,2%-a volt felszerelve valamilyen elektromos-, gőz-, illetve robbanómotorral. A felszabadulástól eltelt néhány év alatt — nem kis mértékben a tervfeladatok sikeres megoldása nyomán — a motormeghajtással ellátott üzemek száma valamelyest nőtt Debrecenben, és a tervidőszak végére motorikus meghajtással rendelkezett 591 üzem, az összes üzemek 16,3%-a. Ez a még mindig igen alacsony arány azt mutatja, hogy a debreceni vállalatok technikai felszereltség tekintetében alacsony színvonalon állottak.3 8 Az első hároméves terv elsősorban újjáépítési, rekonstrukciós és városfejlesztési feladatokat tartalmazott, és így Debrecen iparszerkezete a tervidőszak végére nem változott meg lényegesen. Az összes ipari termeléshez a nehézipar 15%-kal, a könnyűipar 35%-kal, az élelmiszer 50%-kal járult hozzá. Jellegét tekintve a debreceni ipar elsődlegesen továbbra is elmaradott szerkezetű, mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar maradt.3 9 A város iparának mélyreható átalakulása a szocialista iparosítás, az első ötéves terv (1950—1954) időszakára esett. Magyarország gazdasági fejlődésének, hatásában máig érvényesülő nagy állomása volt ez a néhány év. A hároméves terv sikeres megvalósításával és túlteljesítésével befejeződött a népgazdaság helyreállítása. Ezzel egyidőben lezárultak azok a mélyreható társadalmi-politikai változások, amelyek 1945-ben kezdődtek. A munkásosztály egységes pártjának a megteremtése alapvető változást hozott a hatalom jellegében. A népi demokratikus forradalom sikeres megvívása nyomán pedig az ország végérvényesen a szocialista építés útjára lépett. A kiteljesedett forradalmi átalakulás, a proletár diktatúra győzelme új szakaszt nyitott és kedvező feltételeket teremtett a 3 * Uo. 12-13 és 22-23. 39 Emődy Károly: A szocialista iparosítás eredményei és struktúrája a megyében. JTÜ 210-211. - Tanulságos összevetni az MKP tervjavaslatának és a városi végleges tervnek a beruházásokra vonatkozó összesítő tételeit, melyből az derül ki, hogy mindkét tervezet a mezőgazdaság fejlesztésére ütemezte a legmagasabb összeget (120, ill. 122 millió Ft-ot). Rendkívül alacsony volt ellenben az iparfejlesztésre jutó hányad (22,5, ill. 27 millió Ft). A 347, ill. a 225,6 millió Ft-os összberuházás fennmaradó jelentős része rekonstrukciós, építkezési, közlekedés, városfejlesztés, kulturális, szociális, egészségügyi stb. célokat szolgált. Mindez összhangban volt a központi terv jellegével, de kifejezte egyben a város és a megye 1945 előtti aránytalan és korszerűtlen gazdasági struktúráját, illetőleg a lakosság élelmiszerrel való jobb ellátása érdekében a mezőgazdasági termelés gyors növelésének igényét. Az ipar területén elsősorban a termelőképesség helyreállítása dominált. Vö.: Bárányi Béla: Az első hároméves terv ... 174-175.
