Századok – 1977
Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V
882 FÜGEDI ERIK már halálán volt, „ahol a gyógyszerek segítsége megszűnik".1 7 1 Az atyai Török György felesége is akkor futott el otthonról Újlakra, amikor fia már agonizált.1 7 2 A felsorolt esetekből világos, hogy a betegséget teljesen józanul kezdték kezelni. Egy Szép Péter nevű újlaki polgár ötéves kisfia szintén toroktályoggal küszködött, de első alkalommal kigyógyították, másodszor a tályog nagyobb volt, a vele járó fájdalom is élesebb, ez indította az apát a fogadalom megtételére.1 7 3 Nyilvánvalóan nem orvosi kezelésre kell gondolnunk, hanem évszázadokon át bevált házi gyógyszerekre, túlnyomórészt gyógynövényekre. Egy esetben utal a jegyzőkönyv más módszerek igénybevételére. Az újlaki Ilona asszony szembajt kapott és ennek következtében megvakult. Kapisztranóihoz fohászkodott, hogy ha visszanyeri szeme világát, mindig hűségesen szolgálja majd. „Lelkébe azonban a kétség és bizalmatlanság aggálya furakodott" s ez a következő éjszaka álomban jutott kifejezésre. Három alak jelent meg álmában. Az első azt tanácsolta, gyorsan látogassa meg a szent ember sírját, ha újra látó akar lenni. A második azonban így szólt: „Nem úgy lesz az, mert varázslótól vagy boszorkánytól kértél tanácsot". A vitát a harmadik alak döntötte el, aki azt tanácsolta Ilonának, menjen el és gyónjon meg.1 7 4 Ebben az esetben nem a gyógyítás szabályos módja, hanem más, hatalmasabbnak hitt szellem is csődöt mondott, nem volt segítség. A kor orvosi ismereteinek vége, a halál közeledte, vagy a jegyzőkönyv szavaival, a „nulla spes" állapota indította a szenvedő felet fogadalomtételre. A kor embere a fogadalmat nagyon komolyan vehette, az Istenhez fordulás végső esetben alkalmazható formájaként ismerte, ezért tették olyan sokszor akkor, amikor már a temetési előkészületnél tartottak. Ha a fogadalom az Istenhez fohászkodás rendkívüli módja, akkor mi sem természetesebb, mint hogy rendkívüli rítus is tartozik hozzá. A legteljesebb leírást három bejegyzésben olvassuk. Amikor egy újlaki polgár ötéves kislánya inni akart, a csónakból a Dunába esett. Vergődését a parton egy ember észrevette, csónakba szállt és kiemelte, az eszméletlen „elkékült és elfeketült, kihűlt" kislányt a vízből és a partra vitte. Anyja meghallotta az esetet, odaszaladt és keserves sírásra fakadt. „Letérdelt a földre, kezét összekulcsolta, könnyes szemét az égre függesztette" és lányának megmentése illetve életre keltése érdekében „bízó lélekkel kérte a szentatya segítségét".17 5 A szentivánfalvai szűcs felesége látva, hogy fia meghalt, „térdét meghajlítva, nagy jajgatással, könnyezve és nyögve, összekulcsolt kézzel és az ég felé fordított szemmel" mondotta el fogadalmát.176 A mágyi jobbágyasszony is úgy szabadult meg négynaponként fellépő lázától, hogy „térdet hajtva, könnyező szemmel és égre emelt kézzel nagy jajjal tett fogadalmat".17 7 171 1 41: quod iam absque spe vite mortis falsibus (!) fuerat propinquatus, at ubi medicaminum suffragia cessaverunt. . . 17J I 12: prominente morte filii, dereliquit puerum agonizantem ac celeratisque gressibus cucurrit ad Wylak l73 I. 3. 174 I147. 175 I 216: mater ... in terram genibus provoluta manibus complosisoculisque lacrimosis atque in celum erectis pro liberatione sew vivificatione filie sue meritorum beati patris patrocinium fiduciose mente cepit implorare 176 V 45: flectens genus cum magno eiulato lacrimans et flens ac manibus complosis, elevatis oculis versus celum .. . dixit . .. 177 V 101: flexis genibus ac lacrimantibus oculis levatisque manibus in celum cum magno eiulatu emisit votum
