Századok – 1977
Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V
878 FÜGEDI ERIK harci cselekmények következtében került bajba, akkor azt is hozzátehetjük, hogy maga tartásukban nem nagyon találunk eltérést a parasztság magatartásától. Ezért feltűnő, hogj két nemes tanúként saját familiárisait is felvonultatta, de ez nem a bajban való mega tartást, hanem csak a társadalmi státussal együttjáró külső díszt jelentette. Az egyháziakról ugyanazt mondhatjuk el mint a nemességről. Magyarország főpapjai 1455—1456-ban ugyanúgy szoros vagy még szorosabb kapcsolatba kerülte! Kapisztranóival, mint az arisztokraták. Világi téren mint a királyi tanács tagjai, egyház téren méltóságukból kifolyólag tárgyaltak vele, s nemcsak az esztergomi érsek, hanem Í győri, pécsi, csanádi és erdélyi püspök is vendégül láthatták, még többen szerettek volru vele személyes kapcsolatba kerülni. S ha azt olvassuk, hogy Győrbe érkeztekor a püspöl egyházi körmenettel fogadta, akkor az sem lehet kétséges, hogy a prépostok, káptalan dignitáriusok is személyes ismerősei voltak. Említettük azt is, hogy sírjánál Újlakon sok; magasabb klérushoz tartozó egyházi fordult meg. De a jegyzőkönyvet átlapozva megini csak azt mondhatjuk, hogy tanúságtevőként nem találkozunk velük. A legmagasabb egy házi a dersi prépost, az ágostonos (ún. karinges) kanonokház főnöke,14 9 a többi egyház mind az alsópapság tagja. Hét kis plébánost és káplánt említenek a tanúságtevők között ami megint igen kicsi szám.15 0 Az említett budai jegyzék itt sem változtatja meg az újlak jegyzőkönyvből kielemezhető képet, mert csak két esztergomi kanonokkal és a várad segédpüspökkel növeli meg a magasabb egyháziak sorát.15 1 Az infrastruktúra vizsgálatánál úgy találtuk, hogy Újlak hátországa Bács és Bodrog megye déli részét ölelte fel, távolabbi kapcsolatai kisvárosokra és néhány nagyvárosn terjedtek ki. Akár a közvetlen hátországot, akár a távolabbi kis- vagy nagyvárosokai tekintjük, azt kell megállapítanunk, hogy az újlakiak szinte kizárólag a parasztsággal é: polgársággal tartottak kapcsolatot. Bármilyen rendkívüli alkalom is volt Kapisztranó csodáinak jegyzőkönyvezése, sem a ferences rend működése, sem Kapisztranói személye: tevékenysége nem növelte számottevő mértékben Újlak kapcsolat-körének kiterjedését, í jegyzőkönyvből kibontakozó határok megfelelnek Újlak tényleges gazdasági kapcsola tainak. A paraszti-polgári réteg újlaki megjelenését bizonyította a szereplők társadalm származásának összeállítása is. A tanúságtevők szinte teljes tömegükben a parasztságból éí polgárságból kerültek ki, kevés volt közöttük a nemes, s azok nagyobbrésze is a paraszt sággal azonos szinten mozgott, vele azonos magatartás hordozója volt. De ami a m esetünkben Újlakra áll, az áll a ferencesek működésére is. Az uralkodó osztály tagjai -akár arisztokraták, akár főpapok voltak — csak felülről támogatták a ferenceseket, a barátok a parasztság és a polgárság lelkipásztorkodását tekintették főfeladatuknak, ezel< adták híveik tömegét. Újlak a ferencesek és Kapisztranói sírja révén vált búcsújáró hellyé, zárkózott fel a korábban nagy tömegeket vonzó Bátához és Váradhoz. Mindhárom hazai zarándokhely volt, nem az uralkodó osztály, mégcsak nem is a jómódú polgárság nagy tömegeinek búcsújáróhelye. A ferenceseknek Magyarországon ez volt az első zarándokhelyük, 14 9 V 4: venerabilis vir fráter Fabianus ordinis sancti Augustini, qui vocantur reguläres canonici prepositus de Ders 1S0 I 142, 202,121, 229, P 164, V 105,106. 1 s 1 P. Kaizer kéziratának 58. lapján.
