Századok – 1977
Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V
876 FÜGEDI ERIK A legfeltűnőbb Újlaki Miklós magatartása. Fentebb utaltunk rá, hogy 1456 szeptemberében vagy októberében személyesen találkozott Kapisztranóival. Az akkor 71. évében járó Kapisztranói halálos beteg volt, ez nemcsak a környezet, hanem Újlaki előtt is teljesen nyilvánvaló volt. Újlaki nemcsak Kapisztranóinak tanácsolta, hogy térjen vissza az újlaki kolostorba, hanem familiárisainak azt is megparancsolta, hogy Kapisztranóit élve vagy halva Újlakra kell vinni, s ha élve érik el az újlaki kolostort, ott kell tartani, amíg meg nem hal. Erre tulajdonképpen semmi szükség nem volt, mert Kapisztranói maga többször kijelentette, hogy Újlakon,kíván nyugodni. De biztosabb volt így, hogy halálos ágyánál az újlaki várnagy is ott őrködött ura, Újlaki Miklós képében. Kapisztranói halála után Újlaki mindent megtett, hogy szentté avatását előmozdítsa. Említettük már, hogy a jegyzőkönyv felvételére ő adott utasítást, ő jelölte ki a bizottság tagjait, sőt többször személyesen megjelent a csodák elmondásánál. Egy 1460-i levelében, amelyet a kanonizáció érdekében itáliai fejedelmekhez intézett, azt a kijelentést tette, hogy ő is részese Kapisztranói csodáinak, mert szédülése elmúlik, ha a Kapisztranói által használt fejkendőt teszi fejére.1 3 8 Nyilvános vallomást azonban erről nem tett. Újlaki egész magatartását társadalmi helyzete határozta meg. Uradalma központjának mindenképpen biztosítani akarta egy csodatevő szent jelenlétét, s ebben nem feltétlenül anyagi érdek vezette. Amikor a temetés után a helyszínre érkezett, mélységesen felháborodott, hogy a földbe tették, exhumáltatta, 5 lakattal lezárt érckoporsóba tétette és így temettette el a ferences templom legszebb, Szent Katalin kápolnájában.139 A nagy zarándokközpontok mind sírnál keletkeztek. A Szentföldet Krisztus, Compostellát Jakab apostol, Rómát az apostolok és végül de nem utoljára — Fehérvárt István, Váradot László sírja miatt keresték fel a zarándokok. Ilyen zarándokhely kiépítésének első feltétele a méltó formába öltöztetett sír, Újlaki első lépése teljesen logikus volt. Ha még tekintetbe vesszük a várpalotai rendház megalapítását, akkor azt kell mondanunk, hogy Újlaki elsőrendű támogatója volt a ferenceseknek. De azt is hozzá kell tennünk, hogy felülről. Ha a pápai legátussal kellett tárgyalni, ha itáliai hatalmasságoknak kellett levelet írni, akkor Újlaki készségesen megtevt mindent, ami tőle telt. Ilyenkor még személyes jellegű nyilatkozatra is hajlandó volt, de nem volt hajlandó leereszkedni saját jobbágyai közé és azok között tanúságot tenni. Újlaki magatartása nem elszigetelt jelenség. Szekcsői Herceg Pál fia csodálatos gyógyulását nem személyesen jelentette be, hanem „per nobiles viros, suos familiares, videlicet Paulum de Lippa, Thomam de Posega, Matheum de Liptho .. . cum depositione iuramenti testimonium dari fecerit".140 Amikor — más alkalommal — személyesen jelent meg Újlakon> akkor a maga gyógyulását nem a templomban, a tömeg előtt, hanem a kolostorban, a barátok előtt mondta el, azt hozzátéve: „beatum patrem adhuc in carne viventem magno prosequabatur dilectionis affectione et in castro suo in alia quoque mansionis sue domo honorifice susceptum et habundatissime provisionis cultu digna veneratione fovit, proinde non est mirandum, si beneficiorum suorum vicém per eum gratuitam accepit".141 A nagyúr itt nemcsak primitív gondolkodásról tett tanúságot, 13 B Bölcskey: i. m. 576-577., Magyar Sión 7/1869. 269. 13 9 Bölcskey: i. m. II. 398-399. I40 I 258. 141 I 189: dominus iste beatum patrem adhuc in carne viventem magno prosequabatur dilectionis affectu et in castro suo, in alia quoque mansionis sue domo honorifice susceptum
