Századok – 1977
Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V
KAPISZTRANÓI JÁNOS CSODÁI 867 megoszlását, mert sem közelebbi somogyi vagy szlavóniai, még kevésbé távolabbi északdunántúli (Várpalota, Németújvár), felvidéki (Galgóc, Temetvény) birtokairól nem találunk egyetlen szereplőt sem. Az ő kedvéért talán több újlaki jelentkezett csodás eset alanyaként vagy tanújaként, de más birtokain az egész ügyről látszólag nem is vettek tudomást. Ez annál feltűnőbb, mert az obszervánsoknak Újlaki más birtokain is volt kolostora (Várpalotán és Galgócon). Mindkét rendház annak a hálózatnak volt része, amely esetleg befolyásolhatta a megjelenést és így torzíthatta azt a képet, amelyet fentebb Újlak kapcsolatairól megrajzoltunk. 4. §- Kapisztranói halálakor az obszervánsoknak Magyarországon kereken 40 kolostora működött. Egészen pontos számot sajnos nem tudunk megállapítani, mert nem tudjuk, hogy a paksi és szegedi rendház megvolt-e már 1456-ban.9 4 Ha igen, akkor a rendházak száma pontosan 40 volt, ha nem, akkor 38. A rendtartomány kolostorai mögött ekkor már hosszabb múlt állt. Egy részük a 14. század utolsó negyedétől kezdve a rend szigorúbb ágához tartozónak vallotta magát és a bosnyák rendtartomány háza volt, ezek szinte kizárólag az ország déli vidékén helyezkedtek el.9 5 Számuk a 15. század elején 11 volt, alapításukat szinte kizárólag a királynak, főképpen I. Lajosnak köszönhették, aki a bosnyákok és bolgárok katolikus hitre térítését tekintette a barátok legfőbb feladatának. A másik csoportot a 15. század első felében magánföldesurak hívták életre.9 6 Ennek a 17 új kolostornak megalapítása erősen megváltoztatta a rendtartomány földrajzi elhelyezkedését. Új őrség keletkezett Erdélyben és annak északnyugati határán, így a provincia északkeleten most már Nagybányáig és Kusalyig, északnyugaton Ozoráig nyúlt fel. Észak felé törekedett a bosnyák rendtartomány is, a 15. század első felében Atyán és a somogyi Igaron alapítva egy-egy új rendházat. A harmadik csoportba az az öt rendház tartozott, amelyet korábban a konventuális (marianus) ferencesek tartottak fenn, de amelyeket 1444 48 között a pápai legátusok az obszervánsoknak adtak át.97 Ez a változás északnyugaton még messzebbre tolta ki a tartomány határát egészen Esztergomig. A legátusok eljárása természetesen kihívta a marianusok ellenállását. A legélesebb formát a harc Szegeden öltötte, ahol a marianusoknak sikerült megakadályozni rendnázuk elvételét, s úgy látszik egy időre elodázták az új obszerváns kolostor felépítését is.9 8 Bálint Sándor ennek a feszült viszonynak tulajdonítja, hogy Kapisztranói János szegedi tartózkodásakor nem a marianusoknál, hanem egy laikus házánál szállt meg. Az obszervánsok belső fegyelme az eretnekek megtérítése érdekében megindított harc kezdetétől fogva erős volt, újabb megerősödését az a pápai intézkedés hozta magával, amely 1448-ban önálló rendtartománnyá szervezte a magyarországi ob szervánsokat.99 Az 9 * Karácsonyi: i. m. II. 133, 161. 9s Alsán, Atya, Cseri, Diakóvár, Ermény, Haram, Karánsebes, Kövesd, Kövi, Orsova, Turnszeverin. Karácsonyi, i. m. II. 7, 25, 35, 43-44, 73, 88, 109, 131, 190. Közülük biztosan csak Alsán és Atya volt magánföldesúr alapítása. 96 Csiksomlyó, Fehéregyház, Felfalu, Gyula, Hacak, Harapk, Jenő', Kabol, Kölyüd, Kusaly, Nagybánya, Ozora, Perecske, Szalárd, Szentlászló, Tövis és Várpalota. Karácsonyi, i. m. II. 26, 45-46, 47, 70-72, 73, 85-86, 87, 103-104, 110, 121, 131-132, 136, 157-158,174, 198, 205. 9 7 Buda, Esztergom, Marosvásárhely, Pest és Patak, Uo. II. 19, 44, 114, 137, 145. 98 Bálint: i. m. 27-28. Az obszerváns kolostor biztosan állt már 1459-ben. 99 Karácsonyi: i. m. I. 338-339.
