Századok – 1977
Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V
KAPISZTRANÓI JÁNOS CSODÁI 859 Újlak és környéke a középkori Magyarország leginkább elpusztult vidéke, amelyről igen kevés forrás maradt fenn a török hódoltságot megelőző évszázadokból. így aztán a jegyzőkönyvben előforduló helynév sok esetben ismeretlen, forrásainkban nem jön elő. Bármennyire igyekeztek a történészek a régi település meghatározására, adatok hiányában nem sokra jutottak.7 9 Itt-ott jegyzőkönyvünk segít a bajon, mert valamilyen formában meghatározza a helység fekvését vagy helyesbíti az irodalom régebbi megállapításait. Egy Csepcsi nevű falut Csánki Bajától északra a Vajas mentén keresett.8 0 Jegyzőkönyvünk szerint Újlaktól hét mérföldnyire, tehát 59—63 km-re feküdt. Baja viszont 14 mérföldre esik Újlaktól, így Csepcsi nem felehetett még távolabb. Csánkit az vezette félre, hogy két Csepcsit említenek, egyet Tolnában, egyet meg Bodrog megyében, aminek alapján feltételezte azt, hogy a két helységnek egy magasságban kellett lennie. Többször előfordul — és ez ismét az adatsorok hiányosságára vezethető vissza —, hogy a kérdéses helység megyei hovátartozását meg tudjuk állapítani, fekvését azonban nem. Ha a bácsmegyei Balázsfalvárói Csánki csak annyit mond, hogy a Nagyvölgyi család birtoka volt, akkor nagyon valószínű, hogy Újlak és Bács városa közé kell helyeznünk, de pontosabb helyét ez még nem határozza meg. Még tágabb a kerete annak az Ormánd nevű falunak, amelynek nemes lakója egy simándi és egy szénahegyi embert hozott magával tanúnak. Simánd a középkori Záránd megyébe esett, egy Szénás nevű falut pedig Orosháza és Szarvas között találunk, a távolság a kettő között azonban túlságosan nagy, szűkebbre a kör az adatok alapján nem szorítható. A helységeket a P változat alapján Maíuran is meghatározta, főképpen Csánki, Bösendorfer és Györffy munkái alapján. Néhány esetben az I és V olyan adatokat hoz, amelyek korrigálják Mai urán megállapításait.8 1 Akad olyan is a meghatározhatatlan helységek között, amelyeket a forrásaink adnak meg vagy helytelenül vagy nem elég pontosan. Főképp az ilyen típusú helynevekkel vagyunk bajban, mint amilyen Szentkereszt vagy Felfalu. Ezekből szinte minden megyében volt több is, ha valamilyen megkülönböztető nevet nem adtak neki (vagy azt a jegyzőkönyvvezető nem írta fel), nem tudhatjuk, hogy a sok közül melyikről is van szó. A megmaradt 147 helységet térképre vive furcsa, több szempontból meglepő kép bontakozik ki. Mindaz, amit eddig a város és a vidék kapcsolatáról tudtunk, azt sugallná, hogy Újlak körül koncetrikus körökben helyezkedjenek az érintett falvak és a központtól kifelé haladva egyre kevesebb település szerepeljen a körön belül. Az a legkevésbé sem volna meglepő, ha a „körök" nem alkotnának szabályos mértani alakot, hiszen a földrajzi tényezők, de főképpen az útviszonyok eltorzíthatják — és szinte minden esetben el is torzítják — a kör formáját. Újlak esetében is több ilyen tényező jelentkezését várjuk el joggal. A város a Duna mellett fekszik, a kört a folyó völgye a nyugat-keleti irányba nyújtja el. A folyó és különösen ilyen nagy folyó, amilyen a korabeli primitív eszközök ""Elsősorban Iványi István (Bács-Bodrogh vármegye földrajzi és történelmi helynévtára I-IV. Szabadka 1889-1906.), Csánki Dezső és Györffy György munkásságára gondolok. Sajnos sem Iványi, sem Csánki nem értékesítette, nem is értékesíthette a deftereket, amelyek alapján még gazdaságföldrajzi képet is meg lehetne rajzolni. 80 I 95., Csánki: i. m. II. 196. 81 Pl. a „Sur melleti Goma" falut (P 36) Mazuran (i. m. 37. 1. 40. jegyzet) a somogymegyei Gombával azonosította, de a facsimile szerint a helyes olvasat „Tur", tehát a Mezőtúr melletti Gyo máról van szó!
