Századok – 1977
Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V
850 FÜGEDI ERIK jegyzőkönyvet és Geszti gyűjteményét szerettük volna társadalomtörténeti szempontból feldolgozni, mert úgy látjuk, hogy egységes szerkesztésük erre lehetőséget ad. Első feldolgozói vagyunk ennek a rendkívül becses forrásnak, de nem első használói, ismerte már őket Karácsonyi János, a Szegedre vonatkozó részeket pedig Bálint Sándor dolgozta fel és közölte legújabb könyvében.1 4 A két újlaki jegyzőkönyv két egymástól eltérő változatban maradt ránk. Újlaki Miklós a polgárokból háromtagú bizottságot hívott életre, amelybe a város jegyzőjét, az itáliai származású Arezzo-i (de Aretio) Guidot, Sáfár Mihály deákot és kereskedőt,továbbá Bertalan számszeríj ászt, az íjászok mesterét nevezte ki.1 5 A két jegyzőkönyvben a bizottság tagjainak felsorolása azonos, de a két bevezetés eltérő. A P-ben hosszú, nem egyszer dagályos szöveg található, amely megemlékszik a nándorfehérvári győzelemről,16 Hunyadiról1 7 és elmondja, hogy „nemrégen" az országban pusztító török megtámadta a várost, de ártani nem tudott, mert a polgárok elszéledve szüreteltek, s a török sereg a szent ember sírjától megrémülve menekült el a város falai alól.1 8 A szöveg befejezésében utal a szenttéavatási per megindulására és a jegyzőkönyvet meg nem nevezett egyháziaknak1 9 küldi meg felhasználásra. AzI bevezetése csupán néhány sor, de szintén jegyzőkönyv-jellegű, mert az „Incipiunt quedam miracula" kezdétű mondat felsorolja a bizottság tagjait és megjegyzi, hogy a csodák megtörténtét esküvel és tanúkkal bizonyították. A közelebbről meg nem jelölt „vatikáni" kódex II. része 111 csodát tartalmaz. Amint az a rövid bevezetésből kiderül, Geszti János ferences gyűjtötte össze őket 1461. május 23.—szeptember 8. között.2 0 A jegyzőkönyvek egymásközti viszonyának tisztázásához figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a szenttéavatás legerélyesebb sürgetője — egyben a leginkább érdekelt személy — a magyar obszerváns rendtartomány főnöke és Újlaki Miklós volt. Az események nagyjából a következő ütemben követték egymást: Kapisztranói halála után a legfontosabb kérdés a keresztes hadjárat, illetve az eretnekek elleni inquisitio folytatása volt. A pápa ezt a megüresedett tisztséget a már húsz évvel korábban Magyarországon járt Marchiai Jakabra bízta 1457. május 17-én kelt bullájával, átruházva rá a Kapisztranói által gyakorolt hatáskört és a vele járó előjogokat.2 1 Marchiai Jakab csak Budáig jutott el, itt vezették eléje azt a vakon született lányt, akit Kapisztranói kézrátétellel gyógyított meg.2 2 14 Karácsonyi J.: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig. Bp. 1923.1. 340. — Bálint S.: Szeged reneszánsz kori műveltsége (Humanizmus és reformáció 5.) Bp. 1975. 111-124. ls coram prefatis testibus per magnificum dominum Nicolaum de eadem Wylak deputatis, coram ipso scilicet Vito de Aretio et Michaele Safar ac Bartholomeo Arcupare - 1.1. 16 post debellationem Turchorum in Nanderalbensi castro divinitus factam, Maíuran: i. m. 23. 17 bone memorie magnifioo domino et illustrissimo principe domino Johanne de Hunyad olim gubernatore regni Hungarie et vero fidei catholice protectore - uo. 18 Uo. "ad vestras discretiones — Uo. 20 per me fratrem Johannem de Gezth ordinis minorum de observantia satis insufficientem et indignum mondja magáról a bevezetésben. Geszti előzőleg tövisi guardian volt és személyesen is érintkezett Kapisztranóival annak 1455/56-i erdélyi útja alkalmával. Karácsonyi: i. m. I. 333, 335., Hof er: i. m. I. 358. 21 Wadding: i. m. XIII.3 3. 2 J Uo. 5.
