Századok – 1977
Történeti irodalom - From Sweden to America (Ism. Gellén József) 824/IV
824 TÖRTÉNETI IRODALOM 824 lebontható áramlatokat, véleményeket, nemegyszer az európai kölcsönhatásokat is figyelembe véve, s azokhoz kapcsolva azokat. A VI. fejezet a terület ugyancsak nagyon égető és többször már érintőlegesen, mélyebben vagy sekélyebben tárgyalt problémáinak szentel nagyobb teret „Agrárpolitika -szociális politika" címen. Vázolja a különböző törekvéseket, illetve a szociális problémák megoldására ajánlott módozatokat, amelyek azonban e területen sem léptek túl az országos - ilyen típusú - irodalom korlátain. A VII. fejezet: „A nő helyzete (lovagiasság vagy egyenjogúság)" címen egy napjainkig is időszerű problémát feszeget. Az utolsó, VIII. fejezet pedig „Alkotó munka és tásadalom" címen a kor polgári ideológiájának bánáti lecsapódásairól rajzol képet. A könyvet egy értékelő és összefoglaló „Zárszó" rekeszti be, amelynek során a szerző utal a kor sok belső ellentmondására, s fejtegetései nyomán a társadalom és az egyének „Janus arcúsága" is érthetővé válik. Ez a könyvismertetés nagyon gyarlóan adhatta csak vissza e munka gondolat- és anyaggazdagságát. Az az alapos történetírói elemzés, amelyet át-átszőnek Lőrinc Péter egyéni gondolatai, -a történetíró összefüggés-látásából fakadó kritikai megjegyzései, - e korszak történetkutatója számára a gazdaság-, a társadalom- és a kultúrtörténet vonalán is hasznosítható munkává teszik ezt az esztétikailag is igen szép kötetet. T. Mérey Klára FROM SWEDEN TO AMERICA (A HISTORY OF THE MIGRATION) (Acta Universitatis Upsaliensis. Uppsala, Almquist and WikseU, 1976. 3911.) SVÉDORSZÁGBÓL AMERIKÁBA (A KIVÁNDORLÁS TÖRTÉNETE) A kötet az Uppsala-i Egyetem több, mint tízéves kivándorláskutatási programjának eredményeit foglalja össze. Ez a program az egész skandináv népmozgalmat átfogó kutatás részeként folyt és számos jelentős publikáció született az egyes részkérdésekről. A munka jelentőségét két fő tényező adja: egyrészt a svédországi kivándorlás gyakorisági eloszlásában, intenzitásában és összvolumenében számos tipikus elemet tartalmaz, másrészt a svédországi (és norvégiai) korabeli statisztikai felvételek, források viszonylagos folyamatossága, pontossága és sokrétűsége önmagában véve is pontosabb és mélyebb vizsgálatokra kínál lehetőséget. A munka szervezői nem választották el a kivándorlás jelenségét más vándorlási folyamatoktól, nemcsak az egyes területek netto veszteségét vagy nyereségét, hanem a bruttó népességmozgást is igyekeztek figyelembe venni, azaz a migrációs folyamatokat szerves egységként fogták fel. A migrációs jelenségek ugyanakkor a társadalmi mozgások rendkívül összetett tényezőire vezethetők vissza, ezért a vizsgálódás szükségképpen túlment a gazdaságtörténet és a történelmi demográfia területein, bevonva eszköztárába a geográfia, a szociológia, a néprajz és a pszichológia módszereit. A kutatási program ismertetése után a 2. fejezetben Sune Ákerman vázolja azokat az elméleti meggondolásokat és azt a modellt, amire a kutatási tervet alapozták. A korábbi migrációs modellek egy része a kivándorlás egy-két főbb aspektusára szűkítette vizsgálatát, más része pedig fogalmilag túl elmosódó volt ahhoz, hogy empirikus kutatásokhoz egyértelmű alapokat szolgáltathatott volna. Akerman modellje egyaránt számbaveszi a makro-, közép- és mikroszintű vizsgálódás igényeit. Négy alapvető tényező-csoportot vesz fel: A/ alapvető tényezők és feltételek (pl. a társadalmi mobilitás lehetőségei, hatalmi szerkezet, az általános műveltség helyzete, és ide sorolja a permanens jövedelemszakadékot a kibocsátó és a fogadó országok között; B/ változások az alapstruktúrában; Cl ösztönzők (pl. gazdasági ciklusok, információ-ellátottság, vagy pl. negatív ösztönzőként a kvótarendszer bevezetése az Egyesült Államokban); D/ az előzőek különböző kombinációja esetén fellépő pszichológiaiszociológiai tényezők. E tényezők bonyolult összhatásának eredményeképpen választódnak ki végül a
