Századok – 1977
Elmélet és módszertan - Ránki György: Jegyzetek a társadalomtörténetről 775/IV
782 RÁNKI GYÖRGY történeti fogalmak alkalmazásának tekinti.1 7 Egészben tehát nyitva hagyja azt az értelmezési lehetőséget, mely szerint az osztály, státus, csoport, hasonlóan a Weber-féle ún. ideáltípushoz, nem a történeti valóság alapvető eleme, hanem a kutatás módszertani segédeszköze.1 8 De vajon nincs-e igaza A. Gerschenkronnak1 9 , aki a Max Weber-i ideáltípust a historizmus uralkodása idején az általánosítás és történeti absztrakció kényszerű kamuflálásának tekinti, melyre ebben a formában ma már aligha van szükség. Gerschenkron is hangsúlyozza, hogy a típusok mögött meghúzódó általánosítások ténylegesen nem a modellalkotó, hanem a reális valóság termékei. így az osztályok stb. sem a társadalomtudományokból a történeti kutatásra alkalmazott fogalmak, hanem a történeti fejlődés objektív, egyidejűleg gazdasági, társadalmi és politikai kategóriái. Persze Kocka munkásságát ismerve aligha arról van szó, mintha ő tagadná az osztályok létét és döntő szerepét a társadalom fejlődésében. Sokkal inkább arról, hogy a nyugati társadalomtörténet sokirányú tendenciái közt kétségtelenül fellelhető egy olyan irányzat, amely a rankei állam- és politikacentrizmust egészében a Max Weber-i társadalmi-gazdasági orientációjú rendszerrel kívánja felcserélni. Végsősoron természetesen a marxista szociológia számára is objektív történeti kategóriákról van szó, melyeknek vizsgálati módszerében — akár a társadalmi struktúra, akár a mobilitás — olyan eredményeket dolgoztak ki, melyeket a társadalomtörténeti kutatás aligha nélkülözhet.2 0 A történész azonban, ha mélyrehatóan akar foglalkozni a társadalmi rétegződés történeti problémáival, aligha juthat messze a tisztán a szociológia által kidolgozott modellekkel. A társadalmi rétegződés vizsgálata történhet nem egy esetben a marxi osztályszemlélet elvetésének célkitűzésével, míg másik oldalról éppen az osztályszemlélet alapján annak pontosabbá, történetileg hitelesebbé tétele, élettel való megtöltése céljából. Az osztály viszony ok elsődleges felvázolása, „bérmunkások, tőkések és földtulajdonosok a tőkés termelési módon alapuló modern társadalom három nagy osztálya"2 1 nyilván a gazdasági modellt és funkciót alapozza meg, de nem helyettesíti a történeti vizsgálatot, melynek alapvető összefüggéseket mutat meg, de nem a teljes történeti valóságot. A társadalmi rétegek alaposabb vizsgálata szükséges, de a jelenséget csak akkor érthetjük meg, ha nem akaijuk a lényeg helyére behelyettesíteni, ha „a társadalmi struktúrát a tőkeviszony alapján"2 2 íijuk le, ha nem csupán a társadalmi rétegek elkülönülésére, hanem az egymáshoz való viszonyra is megfelelő hangsúlyt helyezünk, ha a társadalmi rétegződést nem szembeállítjuk az osztályviszonyokkal, hanem éppen annak keretei között szemléljük és az alapvető termelési viszonyok (tulajdonviszonyok és jórészt ezeken nyugvó hatalmi viszonyok) működéséből indulunk ki. A társadalmi struktúra és a társadalmi rétegződés közötti különbség nincs kellően tisztázva. „A társadalmi struktúra a legtágabb értelmezés szerint magában foglalja az 1 7 J. Kocka: Theorien, 17, valamint / Kocka: Sozialgeschichte. Göttingen. 1977. 18 Max Weber ideáltípusának ellenkező' értelmezésére lásd R. Stephen Warner: The Role of Religious Ideas and the use of models in Max Weber's comparative studies. Journal of Economic History 1970-76. 19 A. Gerschenkron: Continuity in History. Cambridge 1970. 20 Lásd Ferge Zsuzsa és Andorka Rudolf irodalmat áttekintő tanulmányait „A szociológia ágazatai" című kötetben. Bp. 1975. 21 Marx: A tőke. III. 847. 2 2 Kolosi Tamás: Társadalmi struktúra és szocializmus. Bp. 1974.
