Századok – 1977
Közlemények - Varsányi Péter István: Adalékok az 1848-as délvidéki harcokhoz 735/IV
748 VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN után sem oszlatták fel csapataikat, ami Csernovics helyzetét tarthatatlanná tette. Sajnos a kormányban és a radikálisok táborában minden békülési tervet a gyengeség jelének tekintettek. Lehet, hogy erre Kossuth állásfoglalása is hatással volt. ,,Az illy lépések helyeslése, vagy kárhoztatása az eredménytől függ" — írta Kossuth Hírlapja 1848. július 1-i számában. Miután nem a várt eredményt könyvelhették el, máris kéznél volt az ítélet. Madarász József önhatalmúnak minősítette Csernovics lépését. Szemere is megkezdte támadását: „Neve nem használt, mint véltük" — írta Vukovicsnak. „A politikájának az ideje elmúlt, miszerint a szerb lázadókat békés eszközökkel vélte lecsillapítani" — írta Csernovicsnak.5 3 Történetírásunkban jelentkezik egy másfajta közelítési mód is, amely reálisabban, az indulatoktól menten igyekszik a délvidéki eseményeket, az abban szerepet játszó személyeket mérlegelni. Kovács Endre szerint Csernovics Péter rövid ideig tartó fegyverszünete sikernek tekinthető.5 4 Ne felejtsük el azt sem, hogy a Csernovicsot felváltó Szentkirályi Mór kormánybiztosi működése (1848. július 24.— augusztus 29.) sem hozott eredményt, sőt a helyzetet még tovább mérgesítette.5 5 53 Thim: i.m. II. 560-561. 54 Kovács Endre: Magyar-délszláv megbékélési törekvések 1848-49-ben. Bp. 1958. 63. 55 Uo.
