Századok – 1977

Közlemények - Varsányi Péter István: Adalékok az 1848-as délvidéki harcokhoz 735/IV

ADALÉKOK AZ 1848-AS DÉLVIDÉKI HARCOKHOZ 737 Csernovics? A most előkerült levelekből csak azt tudhatjuk meg, hogy a megbeszélt találkozó (Temesvár június 26.) az újvidéki véres események miatt elmaradt.9 A közlésre kerülő levelek harmadik szereplője Kiss Ernő (1800-1849), a Hannover huszárezred ezredese. Bár Kiss Ernő „zsenge korától fogva" császári és német szellemben nevelkedett — írta róla Vukovics Sebő —, a márciusi események hatására „hazafi lelkesedésre lángolt föl". Vagy: „Kiss Ernőt minden habozás nélkül a magyar ügy első katonájának nevezhetjük".1

0 A szerb felkelés kérdésében a katona Kiss Ernő is a békés megoldást hirdetők táborába tartozott. „Ha Magyarország nem köt békét, veszve van. Mi tudunk és fogunk egyes harczokat vívni, de arra, hogy egészen legyőzzük őket, ágyúk kellenek és 40 ezernyi hadsereg" — írta Vukovics Sebőnek.1

1

Hiába próbálta a kormány nemzetőrökkel kiegészíteni, pótolni a reguláris csapatokat, ez nem nyugtatta meg az ezredest. Elkedvetlenítette, hogy a sebtében toborzott nemzetőrök között „sem fegyelem, sem fegyver, sem tisztek". 1848. május 17-én zavargások kezdődtek a Temes megyei Versecen. A felizgatott lakosság elégette a magyarul vezetett, anyakönyveket, és előkerültek a szerb zászlók.12 Másnap Csernovics Péter a kihágások előidézőinek felelősségre vonására, a karlócai gyűlésről hazaérkezők „szigorú felügyelet alatt" tartására utasította Vukovics Sebő alispánt. Közölte továbbá, hogy Lúgosra és Versecre egy-egy század katonát rendelt.1

3

(A bánáti hadparancsnok azonban nem teljesítette Csernovics kérését, így május 20-án ez kerülhetett a kormánybiztos naplójába: „Temes megye első alispányának megíratott, hogy miután rendes katonság Versetzre nem küldhetik, a nemzeti őrseregeket használja".1

4

) A verseci eseményekkel több levélben foglalkozik Vukovics Sebő. „Temesi Gróf s főispány s Királyi Biztos Űr! Verseczen az illir zászló a templomon még 22-én is folyvást ott volt. Más épületen kitűzve nem lévén, ha nem tartanék attól, hogy a templom megilletésével a népnek vallási előítéletei felébresztetnek, le vétettem volna már hatalommal. De e miatt nem tevém. Különben az óta semmi kihágás vagy útczai zavargás nem történt, és hogy a tisztújítás külön pártérdeket szülő mozgalmai a békét újra fel ne zavarják, - önnek Királyi Biztos Úr utasítása szerint a tisztújítást elhalasztottam, addig, míg a tekintetben a Város öntől engedelmet nem nyerend. Ezzel útmutatást adtam, mi szerént a törvény sértés minden jeleinek elenyésztével, s a béke teljes meg állapodásával módjuk lesz a választás jogának gyakorolhatását megnyerniök. Számos hatályos tagokból álló bizottmány küldve van, melly az anyakönyvek elszaggatása; - az ellenséges zászló kitüzetése - a történt utczai zavargások, s tisztújítási elnökválasztás körüli hatalmas-9 Csernovics-íratanyag 404. sz. I 0

Vukovics: i.m. 158. II

Ua. 252-253. 12

Thim: i.m. L 163. 13

Csernovics Péter kormánybiztosi intézkedéseinek kivonata 169. sz. Csernovics iratanyagában megmaradt kormánybiztosi levelezésének kivonata is, mely a gyűjteményben az 1. számot viseli. Pontos címe: „Kivonatja az országos belcsend helyre állítására kirendelt Telyhatalmú Kir. Biztossághoz intézett, s ez által hivatalosan kibocsátott Irományoknak" (a továbbiakban: Kivonat). A hivatalos iratok bejegyzése 1848. ápr. 27-én kezdődik és júl. 28-án zárul. A beérkező és kibocsátott iratokat folyamatosan számozták (1-571), s a kivonatban röviden összefoglalták azok tartalmát. A számok a megfelelő iratokon iktatószámként szerepelnek, jegyzeteinkben ezeket a számokat adjuk meg. A kivonatra ott hivatkozunk, ahol az irat nem maradt meg a nevezett gyűjteményben. 1 4

Ua. 178. sz.