Századok – 1977

Tanulmányok - Spira György: A testvérharc küszöbén. A nemzetiségi mozgalmak kibontakozása a negyvennyolcas forradalom Magyarországán 681/IV

A TESTVÉRHARC KÜSZÖBÉN ' 721 ülésen tartott felszólalása pedig: KLÖM XI, 726. 1. Kosticnak az alsótábla 1848 ápr. 8-i ker. ülésén elmondott beszédét közli Thim I, 35. 1., Kossuth erre adott válaszát pedig Id.: KLÖM XI, 732-734.1. Kossuth hivatkozott korábbi felszólalása az alsótábla 1847 dec. 11-i ker. ülésén hangzott el; szövegét Id.: KLÖM XI, 382. 1. A Kossuth pozsonyi szállásán 1848. ápr. 9-én lezajlott megbeszélésről és Kossuth itt elhangzott szavairól részletesen tudósít [Siegfried Kapper:] Die serbische Bewegung in Südungarn. Ein Beitrag zur Geschichte der ungarischen Revolution (Berlin, 1851) 57-59.1. (innen az idézetek is), tudósít továbbá az ekkor történtekről számos más - szerb és magyar - kortárs leírása is (felsorolásukat nyújtja Thim I, 38-39. 1.), maga Kossuth azonban utóbb alaptalanoknak minősítette az ellene emelt vádakat. De hogy mentegetőzése nem érdemel hitelt, az saját ellenvetéseiből is kiviláglik; ő ugyanis nem pusztán a szájába adott fenyegető szavak elhangzását tagadta, hanem még azt is, hogy ápr. 9-én egyáltalán találkozott volna Stratimiroviccsal és társaival (v. ö. Kossuth Lajos Iratai [- KLI] XI [szerk. Kossuth Ferenc] [Bp, 1905], 170. 1.), holott a találkozó megtörténte vitathatatlan tény. Az 1848 ápr. 14-i karlócai követeléseket közli Thim II, 100-104. 1. Az 1848 ápr. 12-i minisztertanács jegyzőkönyvét Id.: KLÖM XII (szerk. Sinkovics István) (Bp, 1957), 22-24.1. Kossuth hivatkozott március végi felszólalása az alsótábla márc. 28-i ker. ülésén hangzott el; szövegét Id.: KLI XI, 153. 1. Hogy a Batthyány-kormány a bel- és az igazságügyminisztériumban - a korábban áhítottakkal [Károlyi Árpád: Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre I (Bp, 1932), 373. 1.] ellentétben - nem egy-egy álladalmi altitkári tisztséget, csupán egy-egy ügyosztályt kívánt biztosítani a horvátoknak, az kiviláglik az 1848 ápr. 26-i minisztertanács jegyzőkönyvéből: KLÖM XII, 72.1. A márciusi fiatalok nemzetiségi politikáját elemzi Spira György : A pesti forradalom baloldalának nemzetiségi politikája 1848 márciusában (Magyar Tudomány 1970), Arató Endre: Die Wirkung des Nationalismus auf die Politik der Kräfte der Linken in Österreich und in Ungarn im Frühjahr und im Sommer 1848 CAnnales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica [= AUREöSH] XIII, Bp, 1972) és Pándi ?íl. Petőfi és a nacionalizmus (Bp, 1974). A márciusi fiatalok álláspontját Magyarország lakóinak egyetlen nemzethez tartozásáról megfogalmazta K[irályi] P[ál]: Pest, martius 21kén (Jelenkor 1848 márc. 23, 36. sz. 145. 1. A kiemelés Királyitól.). A márciusi fiataloknak a választójogi törvényjavaslat módosítása érdekében tett erőfeszítéseit ismerteti Spira György (szerk. és bev.)M vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán (Századok 1964). Petőfi ezzel kapcsolatos észrevételeit megörökítették Szemere Bertalan miniszterelnök emlékiratai 28. 1. A horvátokhoz intézett két kiáltvány egyikének reprodukcióját ld.: Valóság 1948, 171.1. (innen az idézet is), a másikat pedig ugyancsak reprodukcióban közli Rózsa-Spira 271. sz. A kiáltványokra horvát részről választ adott Mazuranic Iván: A hordátok a magyaroknak. Felelet az 1848-ik mártzius és április magyar hirdetményekre (Zágráb, 1848). A szlovák nemzeti mozgalom szűkkörű voltáról Húrban a horvát sabor 1848 júl. 2-i ülésén beszélt; a beszéd szövegét közli Steier I, 183-184. 1. A horvátországi magyarónok iránt magyar részről táplált bizalom megalapozatlanságára találóan világít rá Surmin. A paraszti tömegeknek a nemzeti törekvések iránti kezdeti közömbösségével s e közömbösség fokozatos kiküszöbölődésének tényezőivel foglalkozik Waclaw Felczak: Wptyw problemu narodowosciego na spofeczne oblicze rewolucji wqgierskiej 1848 r. (Kwartalnik Historyczny 1963) és Spira György: A parasztság és a nemzeti törekvések Magyarországon a polgári átalakulás korszakában (Spira György: A negyvennyolcas nemzedék nyomában, Bp, 1973). A nem-magyar parasztoknak a forradalom kitörése után kibontakozó mozgalmairól átfogó képet fest Arató Endre: Die Bauernbewegungen und der Nationalismus in Ungarn im Frühling und Sommer 1848 I (AUREöSH IX, Bp, 1967); II (uo. XI, Bp, 1970). A román parasztok mozgalmait bemutatja Victor Chereste§iu: Adalékok az 1848-as forradalmi év erdélyi parasztmozgalmainak történetéhez (Tanulmányok a népi demokráciák történetéből I, Bp, 1956) s részletesen tárgyalja Trócsányi Zsolt: Az erdélyi parasztság története 1790-1849 (Bp, 1956). A szerb és a horvát parasztok felszabadulásával és mozgalmaival foglalkozik Lőrincz Péter: Adalék a vajdasági agrárkérdés történetéhez (Novi Sad, 1956), CJISBKO RABPHJIOBHI): CpeM y peeoiyifuju 1848—49 (Beorpaa, 1963), Slavko Gavrilovic: Viroviticka zupaniia u revoluciji 1848-49 (Historijski zbornik [= HZ] 1961), Slavko Gavrüovic: Agrár ni nemiri u Krizevackoj i Varazdinskoj zupaniji 1848-1850 (Hz 1960) és Jaroslav §idak: Seljacko pitanje u hrvatskoj politici 1848 (Jugoslavenski istorijski casopis 1963). Az 1848 ápr. 25-i báni nyilatkozatot közű Stephan Pejakovié (szerk.): Aktenstücke zur Geschichte des kroatisch-slavonischen Landtages und der