Századok – 1977

Tanulmányok - Spira György: A testvérharc küszöbén. A nemzetiségi mozgalmak kibontakozása a negyvennyolcas forradalom Magyarországán 681/IV

718 SPIRA GYÖRGY — továbbra sem mutatták ki a foguk fehérét. S ezek után, ha teljes tétlenségre nem akarták kárhoztatni magukat, immár a nemzetiségi politikusok jobbjai sem tehettek egyebet, mint hogy az efféle figyelmeztető hangokat — a Habsburgok összbirodalmi érdekeit mindenek fölé helyező társaikhoz hasonlóan — eleresszék a fülük mellett s, a tanácsoltaknak épp az ellenkezőjét cselekedve, erőnek erejével belelovalják magukat abba a — ténylegesen persze homokra épült — hitbe, hogy amit a magyaroktól nem kaphattak meg, azt a Habsburgoktól — ha győzelemre segítik őket — legalább részben csak képesek lesznek kicsikarni. így pedig a helyzet menthetetlenné lett: véglegessé vált, hogy a Habsburg ellenforradalom oldalán mostantól fogva olyan magyarországi nem-magyarok is tömegesen fognak harcolni a magyar forradalom ellen, akiknek alapvető érdekeiknél fogva éppen a forradalom táborában volna a helyük. IRODALMI TÁJÉKOZTATÓ A kérdés korábbi szakirodalmáról a teljesség igényével ad képet Kemény G. Gábor és Katus László összeállítása, amelynek azonban eddig csak az elsó' fele látott napvilágot. Magyar történeti bibliográfia 1825-1867 IV (Bp, 1959). Az újabb hazai szakirodalmat bemutatja A magyar történettudomány válogatott bibliográfiája 1945-1968 (Bp, 1971) és a Bibliographie d'oeuvres choisies de la science historique hongroise 1969-1973 (Etudes Historiques Hongroises 1975 II, Bp, 1975). Az újabbkeletű jugoszláv szakirodalmat ismerteti az Historiographie yougoslave 1955-1965 (szerk. Jorjo Tadié) (Beograd, 1965). Az újabb román szakirodalomról tájékoztat P. Simionescu (szerk.): Contribufii ale istoriografiei romane§ti privind anul revolutionär 1848 in (árile románé (Studii 1968) és a Bibliográfia istoricá a Romániei I (1944-1969) (szerk. §tefan Pascu, Ioachim Cráciun és Bujor Surdu) (Bucurejti, 1970), valamint Dionisie Ghermani kritikai szemléje: Sozialer und nationaler Faktor der siebenbürgischen Revolution von 1848 bis 1849 in der Sicht der rumänischen Geschichtswissenschaft nach 1945 (Ungarn-Jahrbuch II, Mainz, 1970). Napjaink szlovák szakirodalmát áttekinti Ladislav Tajták és Michal Potemra: Slovenská historiográfia obdobia zvyseného národnostného útlaku (Historicky casopis [=HC] 1976). Általános tartalmú válogatás a nemzetiségi mozgalmakra vonatkozó forrásszövegekbó'l az 1848-1849. évi iratok a nemzetiségi megbékélésről (h. és é. n. [Bp, 1948]). A magyar nemzetiségi politikát egészében jellemző' visszaemlékezések közül legjelentősebbek Szemere Bertalan miniszterelnök emlékiratai az 1848149-i magyar kormányzat nemzetiségi politikájáról (szerk. Szüts Iván) (Bp, 1941). A nemzetiségi kérdés 1848-49-i alakulását átfogóan tárgyaló feldolgozások közül mint időrendben első említendő a hagyományos nacionalista szemléletet képviselő Horváth Jenő rövid áttekintése: A magyar kormány nemzetiségi politikája 1848-49-ben (A Háborús Felelősség 1930). Annál elfogulatlanabbul közelít már a témához I. Tóth Zoltán két tanulmánya: Kossuth és a nemzetiségi kérdés 1848-1849-ben (Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára II, Bp, 1952), illetve A nemzetiségi kérdés Magyarországon 1848-1849-ben (I. Tóth Zoltán .Magyarok és románok, Bp, 1966), valamint Arató Endre összefoglalása a Magyarország története című egyetemi tankönyv III. kötetében (Bp, 1961), s a fenti előadás is elsősorban ezekre a művekre támaszkodik. Eltérő szellemű fejtegetés található viszont Kovács Endrénél:/! forradalom és a nemzetiségek (A negyvennyolcas forradalom kérdései, Bp, 1976), s ennek megfelelően eltérő képet fest az ő (kéziratunk nyomdába adása után megjelent) részletesebb összefoglalója: Szemben a történelemmel. A nemzetiségi kérdés a régi Magyarországon (Bp, 1977) is. Az egyes nemzetiségek 1848 első felében lezajlott mozgalmaival átfogóan foglalkozó forráskiadványok és feldolgozások közül legfontosabbak: Thim József (szerk. és bev.): A magyarországi 1848-49-iki szerb fölkelés története I (Bp, 1940, függelékében a korábbi szakirodalom részletes bibliográfiájával); II (Bp, 1930), PaaocjiaB nepoBHti (szerk. és bev.): Fpaíja 3a ucmopujy cpncKoz noKpema y Bojeoduuu 1848—1849 1/1 (Beorpaa, 1952), Baca BoraaHOB". ycmanaK Cpöa y Bojeoőuhu u MatjapcKapeeoAyyuja 1848 u 1849 (CyöoTHua, 1929), Vaso Bogdanov: O revolucionar-