Századok – 1977
Tanulmányok - Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után (Szapolyai János király kormányzása 1526 november–1527 augusztus) 635/IV
668 BARTA GÁBOR Szegény udvartartás ez, amelyiket sokszor a legkisebb dologban is néhány udvaronc pénzén lehet csak fönntartani. A talpraállást az ország fenyegetettsége, s a sietségből adódó kapkodás igen megnehezítette. Az a sokirányú erőfeszítés azonban, amellyel az új rezsim javítani igyekezett pénzügyein, nem maradt eredménytelen. A kormányzatot működőképessé lehetett tenni; s 1527 és 1528 harcaiban kétszer is sikerült 10 000 főt meghaladó hadat szervezni. 8. A hatalom gyakorlása: közigazgatás, közrend A kormányzás persze nemcsak az államháztartás gondjait jelentette. Meg kellett indítani a közigazgatás gépezetének normális működését is. Magyarországot a mohácsi csata évében (Erdélyt és Szlavóniát nem számítva) 54 megyére tagolták.12 4 Ezek közül 8-nak sem II. Lajos korából, sem 1527-ből nem Maiestatis in locis diversis ab anno domini 1526 coronationis vero sue Majestatis usque ad annum domini 1531 credita et mutuata antiqua debita Regie Majestatis Strigonii, Debreczenii, in Koloswar et aliis diversis locis credita. . ." stb. Az 1527/XXXIX. tc. elrendelte, hogy a nőtlenül, ül. gyermektelenül elhunyt királyi jobbágyok vagyonából többek között az udvar ellátására is fordítsanak. 1 2 4 Használható archontológia ez évekről nem lévén, a főispánok névsorát az általam használt szakirodalom, néhány inkább többé, mint kevésbé hiányos megyei lista, s saját levéltári anyaggyűjtésem alapján állítottam össze. E források, a megyék ABC-sorrendjében: Abaúj: megyesi Somogyi Zsigmond: Magyarország főispánjainak története 1000-1903, Bp. 1902 (a továbbiakban: megyesi Somogyi), ül. OL Sztáray 1526. XI. 29., OL NRA 803/14+b (1527. VII. 21.). Arad: MOE I. 99. Márki Sándor: Arad vármegye és Arad sz. kir. város története (Arad. 1892-1895)... Árva: átátny Archív v Bytői. Sprievodca po archívnych fondoch I. (Bratislava, 1959 - a továbbiakban: Sprievodca, BytCa) 36. Baranya: megyesi Somogyi valamint Hatos Gusztáv, Századok, 1870, 383, mindkettő Sulyok György püspököt mondja főispánnak, ugyanakkor egy 1527-ből való, de datálatlan oklevélben Perényi Péter baranyai örökös főispánnak is nevezi magát, OL Bethlen (betleni) 1. cs., ügyvédvalló oklevél a vajda színe előtt. Meglehet, hogy Perényi Ferdinándtól kapta Baranyát, de ennek ellene mondani látszik, hogy ugyanakkor Abaújt éppen elvette tőle Ferdinánd (ld. megyesi, Somogyi). Bars: megyesi Somogyi. Bereg: Lehoczky Tivadar, Századok, 1871, 651; Bónis Gy. Jogtudó 349. Békés: Karácsonyi János, Békés vármegye története I. (Gyula. 1896) (a továbbiakban: Karácsonyi J. Békés) 88. Bihar: megyesi Somogyi: Bunyitay V. 378. 1. Bodrog: OL DL. 82607 és 82735 (1526. XII. 20.) Borsod: megyesi Somogyi (tévesen 1526-tól Balassa Zsigmondot nevezve főispánnak); ül. MOE I. 99; G. Heiß MIÖG 164 szerint Mária L. Gallynczert tekintette borsodi főispánnak. Csanád: Borovszky Samu, Csanád vármegye története I. Bp. 1896 (a továbbiakban: Borovszky, S, Csanád), 377. Csongrád: -Esztergom: megyesi Somogyi. Fejér: megyesi Somogyi szerint a prépost volna a főispán, örökletes címmel - de a MOE I. 99 lapon szereplő adat hitelességét nincs alapunk kétségbe vonni. Gömör: megyesi Somogyi. Győr: megyesi Somogyi, illetve HO V. 431 (1527. II. 5.). Heves: megyesi Somogyi.
