Századok – 1977
Közlemények - Urbán Károly: A Szociáldemokrata Párt értelmiségi akciója 1943–1944-ben 114/I
124 URBAN KÁROLY erre felhívást vagy legalábbis biztatást kaptak, nem utolsósorban pártunk intellektuelakciója nyomán támadt riadalom következtében."2 5 A nyári hónapokban az értelmiség hovatartozásának és szerepének kérdése az antifasiszta polgári sajtóban ismét előtérbe került. A Magyar Nemzetben, a Mai Napban, az Újságban és más polgári lapokban kifejtett nézetek megegyeztek abban, hogy a jövő vezető társadalmi osztályának a polgárságot vagy az értelmiséget kiáltották ki, míg a munkásosztálynak és a parasztságnak csupán másodlagos szerepet juttattak. A Magyar Nemzet például, amikor síkraszállt az értelmiség vezető szerepe mellett, e réteg feladatát abban jelölte meg, hogy egységbe olvassza és a „nemzeti igény rangjára" emelje a különböző osztályok politikai törekvéseit.2 6 Ε jelenségek láttán, s különösen a Kisgazdapárt polgári tagozatának megalakulása után a Népszava még határozottabban foglalt állást az értelmiség hovatartozásának kérdésében. Az SzDP lapja élesen megkülönböztette a „polgár" és az „értelmiség" fogalmát és hangsúlyozta, hogy az értelmiségnek nem a polgári erők táborában, hanem a munkásosztály oldalán van a helye. A lap bírálta az értelmiség szerepét abszolutizáló nézeteket, ezek hatását azonban nemegyszer azzal ellensúlyozta, hogy a „munkás" fogalmát kiterjesztette valamennyi fizetésből és bérből élő kategóriára. „ . . . a munkás fogalma tágabb lett: nemcsak az ipari bérmunkás és a mezőgazdasági munkás tartozik bele, hanem a tisztviselő, a tanár, a tudós, az orvos, az építész, a mérnök s technikus, egyszóval: minden fizetésért és bérért dolgozó ember" -írta a Népszava egyik júliusi vezércikke. „Ezeknek a foglalkozási ágaknak részesei nem keringhetnek külön-külön bolygók körül. Egy naprendszerbe kell tartozniuk s ennek mágnességi köre előbb-utóbb amúgy is magához vonzza őket."2 7 A „munkásosztályba való integrálódás" tételének meghirdetése valójában nem segítette az antifasiszta összefogást, hanem — mivel elijesztően hatott a polgári értelmiségiekre — inkább gátolta azt. Ezért a lap hamarosan el is vetette, s a későbbi viták során már azt hangoztatta, hogy a polgárság dolgozó részének és a polgári értelmiségnek „egyenrangú és harmadik partnerként" kell csatlakoznia a munkássághoz és a parasztsághoz.28 Az SzDP értelmiségi szervezeteinek megalakulása és tevékenységük főbb jellemzői 1943 derekára az akció már jelentős eredményeket hozott. A tagtoborzással párhuzamosan az SzDP Conti utcai központjában Értelmiségi Csoportot szerveztek. Ε csoport nyilvántartásba vette azokat a - főként fővárosi - szociáldemokrata és párton-25 Kéthly Anna megjegyzései az SzDP 1943-as programtervezetéhez. Pl Archívum, 658. f. 5/239. 26 Almássy József: Középosztály és népiség. Magyar Nemzet, 1943. júl. 4. Ugyanebben a számban Gogolák Lajos és baráti Huszár Aladár írásai a Magyar Nemzet néhány korábbi cikkéhez hasonlóan a „műveletlen tömeg" fogalmával operálva igyekezett a polgári intelligenciát a szervezett munkásság és a parasztság befolyásától távoltartani. Sajtóhadjárat keretében igyekeznek megnyerni a kispolgárt és az intellektuelt, akiket elsó'sorban a „tömeggel" rémítenek, a „hozzájuk méltatlan és soha semmiféle magaslatra érdemeik szerint fel nem jutó és minden szellemiséget megfojtó masszával ijesztgetnek" - jellemezte már korábban ezt a manó'vert Kéthly Anna. Pl Archívum, 658. f. 5/239. 2 7 Szakasits Árpád: A polgár a mikroszkóp alatt. Népszava, 1943. júl. 11. 2' Újság, 1943. szept. 19. Makay-Petrovics György: Polgár most rajtad a sor! és Népszava, 1943. szept. 21. (A polgár feladata)
