Századok – 1977

Tanulmányok - Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után (Szapolyai János király kormányzása 1526 november–1527 augusztus) 635/IV

KONSZOLIDÁCIÓS KÍSÉRLET 1526 UTÁN 641 A Szapolyai-rokonság és familiárisok, illetve Werbőczy irányította köznemesi tábor volt tehát az a két pillér, amelyre az új kormány legfőképpen támaszkodott. Az a néhány ember, aki nem közülük való volt, a lényegen nem változtatott. Mégis, az ő kinevezésük sem volt véletlen, hiszen mindegyikük fontos ember volt a maga módján. Statileo prépost a Jagelló-kor királyi titkárainak tapasztalatain kívül a délvidéken befolyásos Beriszlóatyaflsághoz tartozásával számított értékes sakkfigurának. Pestyéni Gergely a középbirtokos nemességnek eddig Szapolyai ellen hangolt részét vezette át az új király alattvalói közé.2

4 A „kívülállók" közül azonban két arisztokrata, Frangepán Kristóf és Perényi Péter volt a legnagyobb „fogás". Igaz, már Török Bálint is jelentős rokonságot kapcsolt az új rezsimhez: édesanyja, Paksy Krisztina révén a Tiszántúl politizáló, gazdag középnemeseit, felesége, a budai polgárlány Pemflinger Kata révén pedig Mária királyné német udvaroncait (Kata asszony ugyanis Mária udvarhölgye volt eredetileg). Végül egy unokatestvére, Török Ilona a távolabbi Szapolyai-atyafisághoz tartozó Perneszi Imre feleségeként ismert.2 5 Perényi Péter azonban még nála is fontosabb kapcsolatokkal rendelkezett. Apja, Perényi Imre nádor hajdan Szapolyai szövetségese volt a belpolitikai küzdelmekben. Első felesége Báthori Istvánnak volt testvére (Báthori Magdolna). Az e házasságból született Péter úrfi tehát Báthori nádort és főispán-öccseit, Andrást és Györgyöt nagybátyjaiként tisztelhette. De rokonok voltak a másik Pozsonyba húzódott bárói család, Thurzóék is, hiszen Perényi Péter felesége, Thurzó Margit éppen Thurzó Elek édes leányaként született. Frangepán Kristóf a maga részéről a befolyásos horvát nagyurat, Zrínyi Miklóst számíthatta közeli rokonának (Miklós gróf felesége Kristóf unokahúga volt); saját édes húga, Frangepán Isota pedig a Perényiek ugocsai ágához tartozó Perényi István feleségeként ismeretes.2

6 (Ezek az atyafiúi szálak természetesen nem jelentették, hogy az esetleges ellenfelek politikailag összebékültek volna. De a bizalmasabb kapcsolatok mindig megmaradtak, s ezzel nyitva maradt a kapu minden békéltetési kísérlet, minden közvetítés előtt.) János király kormányzatának ez első, kétpólusú, de ugyanakkor ésszerűen „nyitott" fölállását az 1527 nyaráig bekövetkezett változások csak kis mértékben módosították. Pestyéni előléptetése a Werbőczy-csoport jogszolgáltatási egyeduralmát szüntette meg, Kwna úr megjelenése pedig az első, nem-magyar tisztviselő fölbukkanását jelenti, ami valószínűleg Szapolyai Morvaországra emelt igányeivel függött össze, de egyben a nemesi idegenellenesség fő hullámának elmúlását is jelzi. Ugyancsak kisebb jelentőségű személycseréket észlelhetünk a királyi titkárok soraiban. Tatár Tamást az uralkodó már 1527 elején elcsapta, helyette Szálkái Pál és ölvedi 24

Statileo és Beriszlóék: Bónis Gy. Jogtudó 322. Pestyéni szervezi a volt „kalandosokat": MOE I. 98. 2 s

Török Bálint rokonságáról ld. a 22. jegyz. Bálint unokahúgának, Török Margitnak férje: Sulyok István (vagy Gábor). A Szapolyai-Perneszi rokonság: Auguszt Gerő, Századok 1879, 352. 2 6

Perényiek: Nagy Iván IX. 226; Thurzók: Nagy Iván XI. 201; Báthoriak: Wertner Mór, Turul 1900, 18 sk.; Frangepánok: Thallóczy L. Frangepán, II. oklevéltár, 2. táblázat.