Századok – 1977

Tanulmányok - Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után (Szapolyai János király kormányzása 1526 november–1527 augusztus) 635/IV

638 BARTA GÁBOR (bíróságok) sorsa. Két ítélőmestert ismerünk, az egyik Miletinczi Miklós mester, akib hosszabb kúriai gyakorlat után 1521-től 1525-ig a személynök „kis kancelláriájának" élén n állott, szintén mint ítélőmester; a másik Baksai Bernát mester, aki 1525—26-ban n Miletinczi utóda lett ugyanott. Ugy tűnik, kettejük közül Miletinczi ezúttal személynöki i: prothonotarius lett, Baksay pontos szerepét viszont — mint látni fogjuk — igen nehéz s meghatározni.1

1 A kúria beosztott hivatalnokai közül név szerint ismeijük Miletinczi Péter kisebb d kancelláriai jegyzőt (főnökének, Miklósnak édes öccse, már 1525-ben is dolgozott at kúriában); Lövöldi Kelemen mestert, aki ugyancsak nótárius volt; s szecsődi Tarródi Péter ü levéltárőrt, aki szintén tagja volt Mohács előtt is a személynöki irodának.1

2 Sajnos, még kevesebb információ maradt ránk a többi központi kormányszerv v személyzetéről. Drugeth tárnokmester irodáját vajai Ibrányi Péter ítélőmester irányítót- -í ta. (Korábban szintén országbíró, majd személynöki jegyző volt.) Erdélyben az új (i vajda megtartotta előde ítélőmesterét, Barcsay Pált, sőt egy másikat is emelt mellé a volt íl vajdai nótárius, Szucsáki Ambrus személyében. Titkára — Körösi helyett — a budai ii udvarból idekerült Csernelházy Ambrus lett. A bán hivatalnokai közül egyetlen egynek, t

; bizonyos Boldizsár mesternek, Szlavónia ítélőmesterének nevét hagyták ránk az s oklevelek.1

3 Felülről lefelé haladva e lista ugyan egyre hiányosabbnak mutatkozik, arra azon- -i ban még így is elegendő, hogy néhány alapvető jellegzetességét észrevegyük. Az első feltűnő mozzanat: János király kormányában betöltetlen maradt néhány v fontos, vagy szép hangzású tisztség. Nádor, országbíró, pozsonyi ispán bizonyosan nem n neveztetett ki, s egyelőre nem kerültek elő adatok étekfogó-, lovász-, pohárnok- és kamarásmesterről sem. E meglehetősen radikális létszámcsökkentés több okra is vissza- -i vezethető. A Mária királyné körül összegyűlt pozsonyi csoporttal, sőt magával az özvegy y királynéval politikai múltja ellenére is nyíltan packázó Bornemissza János pozsonyi r várnagy leváltása fölöslegesen megsértett volna egy potenciális szövetségest. A vén n udvaronc halálhíre után pedig a Máriáék által beültetett utódot, Bornemissza familiárisát, f

J Szalay Jánost próbálta megnyerni magának János király - a halott patrónus birtokainak X átengedésével.1

4 Ami a nádori hivatalt illeti, eleinte Werbőczy „visszahelyezése" is megfordult az x uralkodó fejében. Ránk maradt az az oklevele, amelyben ünnepélyesen kötelezte magát, t

l hogy amennyiben az ex-palatinus visszakapja Jogtalanul elvett" méltóságát, a most általa ß betöltött kancellári tisztet csak és egyedül Erdődy Simon zágrábi püpök kaphatja meg. A A gyakorlatban azonban Szapolyai 1530-ig nem szánta rá magát nádor kinevezésére. Annál ü 11

Miletinczi: ld. a következő jegyz., valamint OL NRA 1662/23 (1527. III. 3.) és Bónis Gy. ^ Jogtudó 364 sk. Baksai: ld. 70. jegyz. és Bónis Gy. Jogtudó 366. 1 2

Miletinczi Péter: OL NRA 1666/23; OL Kállay, 1527. IV. 24-e körüli János király oklevél; ;I ill. Bónis Gy. Jogtudó 304/591. jegyz. Lövöldi: OL Kállay id. irat. Tarródi: OL Békássy 1527. IV. 8., «. ill. Bónis Gy. Jogtudó 407/94. jegyz. 13

Ibrányi: OL Ibrányi 1527. VI. 12. ill Bónis Gy. Jogtudó 406. Szucsáki, Barcsay és za Csernelházy: Jakó Zs. Kancellária 27, 25 és 12. Boldizsár mester: Hazai Okmánytár (Nagy I., Paur I., t. Ráth K., Véghelyi D., Győr-Budapest 1865-1891 - a továbbiakban: HO) II. 439. '4

OL DL. 47703. Bekény Benedek személynök levele Szalayhoz, Esztergom, 1526. XII. 26.