Századok – 1977

Közlemények - Urbán Károly: A Szociáldemokrata Párt értelmiségi akciója 1943–1944-ben 114/I

AZ SZDP ÉRTELMISÉGI AKCIÓJA 119 munkakörökben nem ellensúlyozta az árak rendkívüli növekedését, újabb fizetésemelésre és az árak rögzítésére pedig a Kállay-kormány 1943 június végéig nem szántáéi magát. A fővárosban kivetett jövedelemadó összege az 1940. évi 25,836.000 pengőről 1943-ban 81,221.000 pengőre emelkedett, ami fokozott terheket rótt a kereskedők és iparosok mellett a magánpraxist folytató értelmiségiekre is.8 Különösen eredményesnek ígérkezett az SzDP fellépése az ún. zsidótörvények nyomán állásuktól tömegesen megfosztott inteliektuelek körében. Egy 1942 júniusában kiadott rendelet hatálya már azokra a magánvállalkozásokra is kiterjedt, amelyek értelmiségi munkakörben akár egyetlen zsidó alkalmazottat foglalkoztattak.9

A zsidótörvények életbe léptetése, valamint a katonai és munkaszolgálati behívások következtében jelentősen felduzzadt a segélyre erősen rászoruló értelmiségi, tisztviselői családok száma. Egyedül a Magántisztviselők Országos Szövetsége 1938 és 1943 között 150 ezer pengőt fordított nélkülöző tagjainak és hozzátartozóiknak segélyezésére.1

0 Az anyagi helyzet rosszabbodásánál is kétségkívül nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk annak, hogy 1943 elején a lakosság egyre szélesebb körében szereztek tudomást a Vörös Hadseregnek a német haderők felett aratott sztálingrádi döntő győzelméről, és a 2. magyar hadseregre Voronyezsnél mért megsemmisítő csapásáról. A német és magyar csapatok súlyos /ereségéről és a szovjet hadsereg ellentámadásáról a Kossuth Rádió több alkalommal hírt adott Moszkvából és beszámolt a katonai csődről a londoni rádió is. A Népszava február 4-i száma a cenzúrát kijátszva, ügyesen ragadta ki a hivatalos haditudósításokból a valóságot sejtető részleteket: „Sztálingrádnál megszűntek a harcok" - „A Duna és a Kaukázus között a német csapatok elérték a számukra kitűzött célokat" - „Berlin: A moszkvai különjelentésekben közölt városok csak a tervszerű német hadmozdulatok következtében kerültek szovjet kézre" stb. A Népszava februári híreiből az olvasók sokat megérthettek s azok, akikhez a KMP márciusi röpirata eljutott, teljesebb képet alkothattak a katonai összeomlásról.11

Ε hírek nyomán az addig a hivatalos propaganda hatása alatt álló értelmiségiek közül is egyre többen látták be a háború folytatásának értelmetlenségét. Az SzDP fellépése az értelmiség körében 1943 első felében A Népszava 1943. február 23-án jelentette meg először a Szociáldemokrata Párt értelmiséghez szóló felhívását. A lap jelentkezésre szólította fel a szocialista és haladó gondolkodású orvosokat, ügyvédeket, tanárokat, építészeket, mérnököket, közgazdászokat és más értelmiségi foglalkozásúakat. A néhány szavas felhívás, melynek közlését párszori megismétlés után a Belügyminisztérium betiltotta, érthető módon nem 8 Uo. 112. 9 A 4.410/1943. ME sz. rendelet aug. 23-ig szóló határidőre előírta, hogy azok a cégek, amelyek értelmiségi munkakörben egy zsidó alkalmazottat foglalkoztatnak, a megjelölt időpontig kötelesek ugyanilyen munkakörben nem zsidót is alkalmazni, vagy pedig zsidó alkalmazottjukat elbocsátani. 10

Népszava, 1943. márc. 29. 1 ' A KMP márciusi röpiratát közli: Dokumentumok a magyar forfadalmi munkásmozgalom történetéből. 1935-1945. összeállította Pintér István és Svéd László. Bp., Kossuth Könyvkiadó. 1964. 390.