Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
AZ 1848-AS NEMETORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRÓL 483 sének kieszközlése, melynek hatásától nem kevesebbet, mint „egész Európa részéről történő elismerését" várta.11 3 A szövetségi szerződés hivatalos kihirdetéséhez fűződő reményeket Batthyány, ha lehet még tovább fokozta és őszintén hitte, hogy annak „morális hatása az ausztriai politikának megváltoztatására okvetlenül legtöbbet fogna tehetni".11 4 Noha - mint láttuk - szükségesnek tartotta, hogy hódító törekvésektől óvja, 1848 nyarán a német birodalomban Kossuth „a civilisatió, szabadság és alkotmányosság" biztosítója megszületését remélte.11 5 Nyáry pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy „magának azon civilisált német nemzetnek létele sincs biztosítva önmaga, hanem az európai civilisatió által".11 6 Az európai szabadság és az egységes Németország tehát két olyan egymást kölcsönösen feltételező tényezőnek mutatkozott, amelyek közül az egyik győzelme a másik győzelmének lehetőségeit is megteremthette. Ennek megfelelő kölcsönhatásokat fedeztek fel politikusaink Magyarország és Németország jövőjét vizsgálva is. Szalay Leiningen Károlyhoz írott augusztus 12-i levele megállapítja, hogy a „független Magyarország Németország egységének egyik legerősebb biztosítéka. Mi Magyarország önálló kifejlését, mi annak megerősödését előmozdítja, ugyanez elősegíti az egységes és szabad Németország hatalmát is."117 Véleménye megegyezett a frankfurti parlament nyilatkozatával, amely azt emelte ki, hogy „ha egyszer Magyarország önállósága megsemmisül és a magyar erőforrásokkal úgy rendelkeznek mint korábban, akkor azok, akik jelenleg az előjáték bevezetésével foglalatoskodnak, azon lesznek, hogy erejüket ellenünk fordítsák".11 8 A nemzeti érdekek egybeesésének felismerésével magyarázható, hogy bár a forradalmi kormányzat nem fűzött nagyobb reményeket a nyugati országok külpolitikájához, hanem csak annyit, „amennyire saját érdekeiket szem előtt tartva képesnek találta őket elmenni",11 9 s az ellenforradalommal szemben érlelődő háborúban kizárólag az ország saját erejére számított,120 az egységes Németországot „territoriális érdekeknél fogva" - megbízható támogatójának tekintette.12 1 113 Waldapfel Eszter: i. m. 303. 114 Gr. Batthyány Lajos levele Szalay Lászlóhoz 1848. VIII. 18. - közli: Károlyi Árpád: i. m.I. 303. I '5 Kossuth 1848. VIII. 3-i felszólalását közli: KÖM. XII. 674. 116 Nyáry Pál 1848. VII. 22-i beszédét közli Pap Dénes: i. m. I. 238. 117 Waldapfel Eszter: i. m. 31 ; vö.: Horváth Mihály: i. m. 301. és Pálffy János pozsonyi főispán 1848. VIII. 14-i határozati javaslata - közti : Beér János: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés -Bp, 1954. 686. II » St. B.Nro. 69.1848. VIII. 30. 1774. - közli: Waldapfel Eszter: i. m. 36. Az idézett beszédet elragadtatással értékeli a KH, 1848. IX. 6. 267. A magyar forradalom melletti nyilvános kiállást követelte már Eisenmann VIII. 24-i beadványa is - St. Β. Nro. 67. 1721. A frankfurti álláspont alakulásáról ld. Waldapfel Eszter: i. m. 16. Egymást feltételező tényezőnek tüntette fel Magyar- és Németország szabadságát a visszaemlékező Marx Perczelhez írott levelében 1860-ban. „Most éppúgy, mint akkor, úgy tekintem Magyarország függetlenségét és önállóságát, mint conditio sine quá-t Németországnak a szolgaságból való megváltásához" - szól megállapítása. - Id.: Marx és Engels Magyarországról. Bp. 1974. 129. 119 Haraszti Éva: i. m. 65. 120 KH, 1848. VIII. 6. 143. 131 PH, 1848. VII. 8. 635.
