Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
AZ 1848-AS NÉMETORSZÁGI VÁLTOZÁSOKROL 481 visszaállítására".10 2 Végeredményben pedig olyan határozatot fogadott el, amely szentesítette a porosz reakció területrablását, Lengyelország „hetedik felosztását".10 3 A frankfurti döntésre vonatkozó bírálatok ezúttal nem maradtak el. A Márczius Tizenötödike már június 17-én jelezte, hogy „Lengyelország helyreállításának idejét ismét bizonytalan időkre tolták el".10 4 A határozat megszületését a Kossuth Hírlapja a német érdekek egyoldalú érvényre juttatásaként értékelte. Megfigyelései szerint a „poseni kérdésnek kettős oldala van, egyik: a német lakosokkal elárasztott Posen nagyhercegséget az egyesült német birodalomba beolvasztani; a másik: Lengyelország helyreállítását megtagadni, s ezen szerencsétlen ország jogtalan felosztására a helybehagyás bélyegét fölsütni".105 A cikkíró tehát nyíltan hangot adott a más népek jogait figyelmen kívül hagyó, az európai szabadság érdekeit veszélyeztető német nacionalizmus felülkerekedése feletti rosszallásának. Megállapítottuk, hogy az Al-Duna térségében és Itáliában jelentkező német igényeket a magyar politikusok nem találták Európa forradalmi átalakítását közvetlenül veszélyeztető jelenségnek, s — részben Magyarország közbenjárásával — feloldhatónak vélték az általuk felismert ellentmondásokat. Lényegesen súlyosabb döntésnek tekintették azonban a lengyel nemzeti törekvések cserbenhagyását, mert szerintük az a nemzetközi erőviszonyok jelentős mértékű eltolódását vonhatta maga után. A várható következményekre külön nem mutattak rá ugyan, a tavasszal kinyilvánított reményekből és elvárásokból azonban közvetlenül következtetni lehet azokra az aggodalmakra, amelyeket a szükségesnek megítélt lépések elmaradása váltott ki.106 A lengyelek megsegítésének elodázása egyet jelentett a cári Oroszország ellen irányuló forradalmi háború gondolatának megtagadásával. Pedig a német gyűlés a szláv nemzeti mozgalmak legfőbb patrónusának és saját legnagyobb ellenfelének tekintette a cári Oroszországot, s a német egységgel szemben tanúsított cseh ellenállást is annak közvetlen beavatkozásával magyarázta. A cseh-német ellentét kérdésében ekkor megnyilatkozó magyar politikusok teljes mértékben a parlament álláspontját osztották, Csehországot a megszülető német birodalom elválaszthatatlan részének tekintették. Kossuth július 15-én megjelent cikke elöljáróban leszögezi ugyan, hogy „mi Csehországnak a szabadságot sohasem irigylettük", hogy a ,.hajdan hatalmas Csehország a nemzetiségnek és fenállhatóságnak alapjával s öntudatával bír". A pánszláv mozgalomban játszott szerepéért azonban elítéli, mert „elutasítá a német szövetséget, mellyhez tartozik" (kiemelés E. G.).107 A „két veszélyeztetett fél" a szláv nemzeti törekvésekben csak a magyarok és a németek elnyomására irányuló vágyakat látta megjelenni. Gondolkodásukat a „pánszláv" tervezetek jellegének és várható következményének megítélésében teljes azonosság jellemezte, ami könnyen nyomon követhető érvelésük össze-102 Közli: MT,|1848. VIII. 14.492. 103 St. B. Nro. 50. 1848. Vii. 28. 1234; vö.: MEM. 5. 48. 104 ΜΤ, 1848. VI. 17. 324. 105 KH, 1848. VIII. 3. 131. 10 6 A frankfurti határozat nemzetközi jelentőségéről ld. Reh képviselő beszédét - „A kérdés nem csupán lengyel, nem csupán német, hanem európai fontosságú probléma." - St. Β. Nro. 60. 1848. VIII. 12. 1510. vö.: MEM 5. 48. 10 7 Kossuth Lajos cikke a KH-ban 1848. VII. 15. - közli: KÖM, XII. 387. Az önálló cseh állam létének jogosságát ekkor Marxék is tagadták — Id. MEM. 5. 47.
