Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

FINNORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉRŐL 387 csökkent, ami arra enged következtetni, hogy egészében a hajózás szerepe a belső szállításban nem növekedett lényegesen. Az előrehaladás részben a vasúti szállítás révén történt: a mozdonyok száma 1913 és 1938 között 310-ről 769-re emelkedett, a vasúti kocsik száma pedig 14 000-ről 24 000-re. Még fontosabb volt az autóközlekedés viszonylag gyors elterjedése. A teherautók száma 1922-ben 622, 1929-ben 10 343 volt, majd 1938-ban 17 591-re rúgott. (A magyar gazdasági életben 1938 körül mindössze 3800 volt a teherautók száma.) Világos, hogy ezek a tények is mutatói a figyelemre méltó beruházási konjunktúrának, mely az ipar strukturális átalakulását ösztönözhette és a nehézipar fejlődését előmozdította. Ezt a beruházási konjunktúrát más oldalról a figyelemre méltó lakásépítés is jelzi. 1000 lakosra eső lakásszám 1910 1920 1930 1940 város 215 240 286 336 falu 164 164 173 196 átlag 178 188 204 228 Mivel a finn gazdaság erősen nyitott jellegű volt, s mivel gazdasági fejlődése erősen függött az exportszektoroktól, a külkereskedelemnek különleges szerepe volt a gazdasági fejlődés kedvezőbb fejlődési feltételeinek megteremtésében. A külkereskedelem áruösszetételének és földrajzi irányainak megvizsgálása a gazdasági fejlődés néhány alapvető összefüggésére deríthet fényt. A fejlődés első szakaszában, 1860-tól 1913-ig, a külkereskedelem volumene igen gyorsan fejlődött. Az export évi 4,5%-kal, az import 4%-kal nőtt. 1860-tól — a finn gazdaságtörténészeknek főleg levéltári források alapján sikerült a külkereskedelem alakulását időben és térben is quantitative nyomon kísérni - 1880-ig — amikoris már rendszeres statisztikai forrásokkal rendelkezünk - erős ciklikus ingadozás figyelhető meg. Ezt követően az Oroszország vonatkozásában kialakuló új vámfeltételek következtében bizonyos stagnálás tapasztalható, s mindezt az 1890-es évektől a háborúig az ismert nagy konjunktúra váltja fel. Az export fő cikke a fa és faáru, illetve a vaj. A nyersfa, fűrészáru és a papíripar részesedése az exportban Év nyersfa fűrészáru papír összesen 1860 7,7 28,7 0,8 37,2 1880 5,0 41,6 7,9 54,5 1900 11,5 47,6 11,1 70,2 1913 11,1 45,4 17,7 74,2 Az exportstruktúrában három lényeges jelenségre hívhatjuk fel a figyelmet, a) Egyrészt bármennyire elmaradott volt Finnország gazdaságilag, exportjában mégsem a mezőgazdaság vagy egyszerűen nyersanyag vitt vezető szerepet. A fa bizonyos ipari feldolgozása — mégha csak fűrészáru formájában is — megtörtént, a papíripar előretörése pedig az ipar szerepét tovább erősítette, b) A mezőgazdasági exportban viszont a vaj volt a