Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
HÁROM CHORIN-LEVÉL 379 politikai és gazdasági életben történtekre. Sajnos ezeket a feljegyzéseimet a németek bejövetelekor titkárom felesleges óvatosságból elégette. Így csak emlékezetemre vagyok utalva, de azt hiszem a lényeges dolgokra ma is még tisztán emlékszem. Hogy enyhén fejezzem ki magam, abszolút nem igaz az, hogy a Gömbös Gyula melletti mozgalmat azok segítették elő és finanszírozták, akik, mint a könyvben mondja, „should have been its strongest opponents". Mindazt az információt, amit Macartney Zsitvay Tibortól' 02 kapott, megbízhatatlannak tartom. Azt hiszem, én biztqsan egyike vagyok annak a négy felsőházi tagnak, akikre a hivatkozás feltehetőleg vonatkozik, és akik a könyv szerint Magyarország gazdasági életét dirigálták. Nem tudom kik azok, akikre gondol még. Azt hiszem, a gazdasági életben érdekelt felsőházi tagok közül csak Scitovszky Tibornak10 3 , Teleszky Jánosnak10 4 , nekem és bizonyos mértékben talán Kornfeld Moritznak volt szerepe, habár utóbbi inkább kulturáüs kérdésekkel foglalkozott, vveisz Fülöp'0 5 soha politikával nem foglalkozott, tisztán a bank ügyeivel, és Goldberger Leó, aki egy ideig szintén felsőházi tag volt, soha direkt nem szerepelt, nem is jutott politikai vonalon érintkezésbe vezető államférfiakkal, hanem inkább általam igyekezett információt kapni. Nem volt politikai szerepe Vida Jenőnek sem. De ami engem illet, én sohasem tárgyaltam senkivel azokról a javaslatokról, melyekkel a Károlyi kormány a Felsőházba be akarta hozni az Alsóházra már fennálló incompatibilitási törvényt.' 06 Azon egy év alatt, amíg Károlyi kormányon volt, az ügyek a 33-as Bizottság10 7 elé kerültek, ami a Parlamentet teljes mértékben helyettesítette,és amelynek tagja voltam. A legnagyobb befolyása a Károlyi kormánynál gazdasági kérdésekben Teleszky Jánosnak volt, és ő biztosan ellene volt minden ilyen kiterjesztő értelmű incompatibilitási javaslatnak. Utólag értesültem csak arról, hogy Zsitvay Tibor tényleg foglalkozott azzal a gondolattal, hogy az incompatibilitást kiterjessze a Felsőházra is, de a dolog annyira nem öltött komoly formát, hogy csak Fenyő Miksa ment el Károlyi Gyulához, aki mindjárt elállt a tervtől. Ha fontosabb dolog volt, akkor mindig én mentem el és nem Fenyő, aki igazgató volt, ami mutatja, hogy a dolog nem volt komoly. Nem Gömbös volt tehát az, aki a gondolatot elejtette. Én soha Gömbössel erről a kérdésről nem beszéltem, pedig én voltam biztosan az, akinek elsősorban 102 Zsitvay Tibor - 1922-től 1939-ig kormánypárti képviselő. 1929 és 1932 között igazságügyminiszter a Bethlen- ill. a Károlyi-kormányban. 103 Scitovszky Tibor - bankigazgató, politikus. 1923-től az egyik legnagyobb tőkés pénzintézet, a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatója, 1925-től 1938-ig elnök-vezérigazgatója. 1939-ben 14 iparvállalatnál ill. pénzintézetben töltött be fontos pozíciót. Többek között a Magyar Általános Kó'szénbánya Rt. a Láng L. Gépgyár Rt. és a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gyári Művek Rt. alelnöke volt. A Hitelbanknál is megtartotta igazgatósági tagságát. 1927-től felsőházi tag. 104 Teleszky János - 1912-től 1917-ig pénzügyminiszter. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alelnöke, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság elnöke; a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. igazgatósági tagja. 1927-től haláláig, 1939-ig a felsőház tagja. 1 05 Weisz Fülöp - finánctőkés, bankár. 1882-ben került a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankhoz, 1911-től vezérigazgató, 1921-től 1938-ig a bank elnöke. A GyOSz végrehajtó bizottságának tagja, a Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa. Számos részvénytársaság, így Chorin vállalata, a „Salgó" igazgatóságának tagja. 1939-ben az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. elnöke és a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. alelnöke. 1927-től haláláig, 1942-ig felsőházi tag. 106 összeférhetetlenségi törvény. A rávonatkozó törvényjavaslatot Zsitvay Tibor 1932. márc. 1-én valójában benyújtotta a parlamentben. Lásd még: Pálosi Ervin: Az összeférhetetlenségi kérdés Magyarországon. Bp. 1932. 1 0 7 1931-ben a parlament - az ellenzéki pártok tiltakozása ellenére - megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazást adott a kormány számára, hogy olyan kérdésekben is rendeleti úton intézkedjék, amelyek egyébként a parlament hatáskörébe tartoznának (1931. XXVI. tc.). Felállították az ún. 33-as bizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy a kormány tervezett intézkedéseit illetően előzetesen állást foglaljon. Nevét onnan kapta, hogy 33-an foglaltak helyet benne, 22 parlamenti képviselő és 11 felsőházi tag. A 33-as bizottság egy időre, főként gazdasági kérdésekben, valóban átvette a parlament szerepét. Lásd bővebben: Márkus László: A Károlyi Gyula-kormány bel- és külpolitikája. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968. 89-94.
