Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
376 VIDA ISTVÁN Ha jól emlékszem, még nem említettem eló'zó' leveleimben a Bethlen Bandi8 9 szerkesztette „8 Órai Ujság"-ot, melynek bátor vezércikkírója Kertész Róbert9 0 volt. Az egymást követő' sajtófőnökök Ullcin-Reviczkytől9 1 - Kolozsvári Borcsáig'2 egészen végletes módon üldözték a lapot, néhányszor ideiglenesen betiltották; papírkeretét annyira korlátozták, hogy nem közölhetett hirdetéseket. Wolfner András9 3 kis hozzájárulásain kívül a deficitet mi egyenlítettük ki. Bethlen német nyomásra történő üldözése addig fajult, hogy betiltották a felesége által kiadott hetilapot, mely az asszonynak egyedüli jövedelemforrása volt. Ezek után a Magyar Nemzet indított be egy hetilapot számára, de ez egyenlőtlen küzdelemnek bizonyult.9 ' A németek figyelme még apróbb dolgokra is kiterjedt. A német sajtó például tiltakozott az ellen, hogy engem a felsőház külügyi, Mocit pedig a pénzügyi bizottságába beválasszák. A kormány nagyon bátor lépésnek tartotta, hogy nem avatkozott bele a szavazásba, minden alkalommal kb. 30 ellenszavazatot kaptam. De mindössze idáig terjedt a bátorságuk. A felsőház elnöke, Széchenyi9 5 megkért, hogy mondjak le a 33-as bizottságban viselt tagságomról, mert jelenlétem ott a németekkel való bonyodalmakhoz vezet. Amikor Kállayt miniszterelnökké nevezték ki, egy memorandumot nyújtottam át neki, amelyben rámutattam, hogy a németek elvesztették a háborút, s ebből a tényből le kell vonnunk a következtetéseket; sürgettem, hogy tegyen gesztusokat az angolszászok felé és éreztesse, hogy a zsidókérdésben borzalommal töltik el a kegyetlenkedések, s ragaszkodik legalább az emberséges bánásmód érvényre juttatásához. Kállay tökéletesen egyetértett velem, de azt mondta, meg van kötve a keze, mert pártja azonnal cserbenhagyná, s a németek elfoglalnák az országot, amit minden áldozat árán el kell kerülnünk. A memorandum egy példányát a kormányzóhoz is eljuttattam. Boér Elek,9 6 egy felsőházbeli kollégám, megkért, hogy írjak a zsidókérdésről tanulmányt a protestánsok számára, akik Angliába küldik majd. A tanulmány pontosan elkészült, el is fogadták, de nem tudom, megérkezett-e rendeltetési helyére. Bizonyára tudsz róla, hogy a kormány felkérte a zsidóság vezetőit, állítsanak össze memorandumot a zsidókérdésről, s tegyenek erőfeszítéseket Budapest bombázásának megakadályozására, mert másképp a kormány nem lesz képes megvédeni a zsidóságot. Mindannyian azt tartottuk, hogy tökéletesen naiv dolog egy ilyen memorandumot külföldre juttatni, s egy ilyen petíciót megszövegezni, de Kállay ragaszkodott hozzá, ezért a memorandumot elküldték; Portugálián keresztül el is jutott a Joint Committee-hoz. Nagyon foglalkoztatott nemrégiben az a kérdés, hogy az a vegyes összetételű csoport, amely az elmúlt hat évben szembenállt a kormány politikájával, s melynek vezetői Te, Rassay, Sigray, Tildy és Bethlen voltak, ért-e el valami eredményt; önkéntelenül is összehasonlítást tettem a hazai események s a többi német befolyás alatt álló országban - elsősorban Szlovákiában, Horvátországban s Romániá-89 Bethlen András, - Bethlen István fia. 90 Kertész Róbert - újságíró, lapszerkesztő. A 30-as években a „8 Órai Újság" munkatársa. 91 Ullein Reviczky Antal - 1939-től 1943-ig a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője. 1943-tól 1944 márciusáig stockholmi magyar követ. Angol orientációjú diplomata. 92 Kolosváry-Borcsa Mihály - szélsőjobboldali politikus, újságíró. 1937-től 1944-ig - kisebb megszakítással - a kormány félhivatalos lapjának, a „Függetlenség"-nek a főszerkesztője. A német megszállás idején Sztójay miniszterelnök a sajtó, a rádió, a könyvkiadás és a külföldi hírszolgálat kormánybiztosává nevezte ki. 9 3 Wolfner András, báró - gyáros. A Wolfner Gyula és Társa Rt. és a Wolfner Gyula és Társa Gumigyár társtulajdonosa. A GyOSz igazgatóságának tagja. 9 4 Bethlen Margit - Bethlen István feleség». 1936-tól 1944-ig az Ünnep című irodalmiművészeti hetilap szerkesztője volt. A lapot csak 1944 áprilisában tiltották be. 95 Széchenyi Bertalan, gróf - nagybirtokos. 1927 óta a felsőház alelnöke, 1935-től haláláig (1943-ig) elnöke. 96 Boér Elek, ifj. - egyetemi tanár. Az Egyetemes Református Jogakadémia (Kecskemét) nyilvános rendes tanára, a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának magántanára Szegeden, majd Kolozsvárott. 1941-től az MTA levelező tagja. A felsőháznak nem volt tagja. Chorin rosszul emlékszik erre.
