Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
HÁROM CHORIN-LEVÉL 371 nél fogva a kelleténél is gyávábban, de jóindulatúlag vezette az ügyeket. De mellette Knob Sándor45 kitűnően viselkedett. Nagy elégtételem volt, amikor a tavalyi év közepén a felsőházi Gyosz-jelöléseknél én kaptam a túlnyomó számú szavazatokat, s a Kormányzó ennek folytán_a németek és - mint mondotta - a Vezér személyes tiltakozása ellenére kinevezett felsőházi tagnak. Habár nem voltam már a Gyosz elnöke, mégis exponált képviselője maradtam továbbra is az ipar érdekeinek. Sok csatám volt Schnellerrel4 6 , aki minden zsidóellenes intézkedés mögött állott, forszírozta a zsidó vagyonadót, melyet Kállaynál sikerült megfúrnunk, a zsidók fizetését megnyirbáltatta, nyugdíjait csökkentette, még egészen kisfizetésű egyének nyugdíjánál is. Kimondotta egy rendelet, hogy 24.000 pengőnél nagyobb fizetést csak a kormány engedélyével szabad adni és hogy minden nyugdíjat revideálhat a kormány. Természetesen az újonnan elhelyezettek részére ennél sokkal nagyobb fizetéseket adtak, míg a nyugdíjaknál előfordult az, hogy kis gépírókisasszonyok 300 pengős nyugdíját 260 pengőre redukálták. A minisztériumi tisztviselők persze kéjjel foglalkoztak ilyen kérdésekkel. Fischer Feri segítségével sikerült ezeket a terveket részben megbuktatni, de sok intézkedés történt, amely igazságtalanságoknak és gazdasági bajoknak lett a szülője. Sajnálattal láttam, hogy a bankvilág vezetői kivétel nélkül behódoltak. A Tébében szegény Hegedűs4 7 halála óta, - akinek elméje, tudod, megint elborult -semmi támaszt nem találtunk. Fabinyi4 8 , Lamotte4 9 behódoltak, Kállay Tibor5 0 teljesen a német politika mellé állott, Kresz Károly5 1 , amíg élt, vad németbarátnak bizonyult, a Gyoszban is Dunkelék5 2 , Dammangék5 3 , Zsilinszky Gáborék5 4 voltak hangosak, de itt legalább a többség, a keresztény vezetőket értem ez alatt, hű maradt a régi politikához. A zsidókérdés állandóan foglalkoztatta a kormányokat. Mindenki, aki a kormánynak nehézségeket akart csinálni és aki a németek felé sandított, ebbe kapaszkodott bele. Nekünk az volt a szerepünk, hogy közvetítőként szerepeljünk a zsidó hitközség, a menekültügyi akciók vezetői és a kormányzat 45 Knob Sándor - 1918-tól a GyOSz titkára, a 20-as évektől ügyvezető igazgatója. A Magyar Munkaadók Központjának egyik megalapítója. 1935-től 1939-ig parlamenti képviselő. 46 Reményi-Schneller Lajos. 47 Hegedűs Lóránd - 1920 decemberétől 1921 szeptemberéig a második Teleki-kormányban, illetve Bethlen kabinetjében pénzügyminiszter. 1905-től tagja a GyOSz igazgatóságának, 1912-től alelnöke. A TÉBE megalapítói közé tartozott. 1925-től e fontos tőkés szervezet elnöki tisztét töltötte be. Hosszú évtizedekig a Kereskedelmi Bank igazgatóságának tagja, 1941-1942-től alelnöke. A Pesti Hírlap főmunkatársaként széleskörű publicisztikai tevékenységet fejtett ki. 1943. jan. 1-én halt meg. 4 8 Fabinyi Tihamér - a 20-as évek második felétől a Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon-és Hajógyár Rt. igazgatósági tagja. Egyidejűleg beválasztották a GyOSz ügyvezető igazgatóságába is. 1931-től kormánypárti képviselő. 1932-től kereskedelemügyi miniszter Gömbös Gyula kormányában, 1935-től pénzügyminiszter Gömbös második kabinetjében, s ezt a tisztét a Darányi-kormányban is megőrizte. 1938-ban lemondott, s ezt követően a felsőház tagja lett. 1938-tól a Magyar Általános Hitelbank elnök-vezérigazgatója és számos ipari nagyüzem igazgatóságának tagja. 49 Lamotte Károly - köztisztviselő, bankigazgató. 1909-től a főváros szolgálatában állt, 1935-től 1938-ig Budapest alpolgármestere. Elnöke a Községi Takarékpénztárnak. 1939-től a Kereskedelmi Bank vezérigazgatója. 50 Kállay Tibor - középbirtokos, Kállay Miklós unokatestvére. 1921-től 1924-ig a Bethlenkormány pénzügyminisztere. 1924 —1926-ig az Egységes Párt fővárosi szervezését irányította. 1926-ban önálló pártot alapított, s két év múlva kilépett a kormánypártból. 1935-ig nemzetgyűlési képviselő. A gazdasági életben fontos pozíciókat töltött be, többek között elnöke volt pl. a Győri Vagon- és Gépgyárnak. 1939-től a Kereskedelmi Bank igazgatója. 51 Kresz Károly - bankigazgató. Megalapításakor, 1919-ben a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének főtitkára, később igazgatója. 1942-től a TÉBE ügyvezető igazgatója. 5 2 Dunkel Károly - gépészmérnök, a Magyar Acélárugyár Rt. vezérigazgatója. Tagja a GyOSz ügyvezető igazgatóságának. 53 Dammang András - a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. vezérigazgatója. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének alelnöke. A GyOSz igazgatóságának tagja. 54 Zsilinszky Gábor - a Péti Nitrogénművek Rt. és a Nitrokémiai Ipartelepek Rt. vezérigazgatója. Tagja a GyOSz igazgatóságának, 1940-től alelnöke.
