Századok – 1976
Közlemények - Erdmann Gyula: Lónya Lónyai Gábor naplója 914/V
ERDMANN GYULA 931 be, s ha innen tavasszal hazamegyek, meg kell indítani a dolgot, mindennek csak a kezdete nehéz.19 November 28-án. Ma öszvejöttem Steinacker Gusztávval, kit 18 esztendeje hogy nem láttam; az ifjú a német universitásokon volt s jelesen ki mívelte magát. 29-én. A pesti Német Színházban ma voltam először, miólta itt vagyok: páholyt egész esztendei bérletre lehetetlen kapni, a pestieknek ez az egy színház már nem elég — s így reményleni lehet, hogy a készülő Magyar Színházba is fog jutni néző. - Bellini közönségesen kedvelt dalljátékát, a Normát adták. A kar énekek s orchester mind igen jók. — Minkné mint Norma a pestiek előtt már szinte pesti kedves, hangja felette szép, tiszta mint az ezüst, de még nem egészen hajlékony, s nincs tökélletes hatalmában. Kaler, mint Orovist, hatalmas basszista, a többi említésre sem méltó. 30-án. Ma Budán voltam a sógoromnál,2 0 a Helytartótanácsnál az új urbarialis törvényekre előforduló nehézségeket beszélte elő. Nevezetesen minekutánna a jobbágy az ugarba vetettekből kilencedet nem tartozik adni földesurának, az urbarialis rendbeszedések alkalmával hány nyomásban tartozik a földesúr földeit kiadni a jobbágyoknak? — mert р. o. ha két nyomásban adja ki, úgy csak feléből, ha háromban úgy 2/3 részből fog kapni 1 kilencedet, s így az adózás mindenütt különböző lessz. — Meg kelletett volna határozni, hányad részéből tartozik a jobbágy földeinek adni kilencedet, erre ismét az a nehézség, hogy ha feléből vagy 2/3 részéből határoztatik is az meg, ki határozza azt meg, mellyik feléből vagy 2/3 részéből tartozik azt kiadni. — Az illy nehézségek eloszlatására utoljára is nincs más mód, mint a kilencedet 1 kénszerítve is megváltani; a törvényhozás szabjon egy bizonyos megváltási árt, mellyet tartozzon felvenni a földesúr, különben, ha a jobbágy a meghatározott 1 megváltási summát le nem teszi, mindenből adja ki a kilencedet. — Én reszemről a kilencedet egyenesen elengedném a jobbágyoknak minden megváltás nélkül; ez valóságos, materialis s kézzelfogható haszon lenne reájok nézve; — mert ők mostani szolgai neveltetésekben s állapotjokban csak az illy materialis hasznokat tekintik s nézik valóságos kedvezéseknek — a materialis jobblét maga után húzná a morális kedvezéseket - polgári s politikai jussokat. December 1. napján. Ma olvastam Kossuth Tudósításában a november 15-i pesti gyűlés leírását,2 1 nevezetesen az elfogott ifjak ügyében Bécsben volt s a fejedelem eleibe nem bocsátott küldöttség jelentését, Pálfy cancellár válaszát - s a megye első felírására érkezett felsőbb decretumot. Az elsőt Pest Vármegye közli a megyékkel ez eránt meg fogom írni Zemplénbe, hogy most a legjobb alkalom lessz a gratulatiot megsemmisíteni22 s a cancellár ellen felírni, — először, mert deákul fogadta a küldöttséget s ez szerint bizonyosan nem tud magyarul s így nem lehet magyar cancellárius, vagy ha tud, úgy ez valóságos megvetése az anyai nyelvnek, kigúnyolása a nemzetnek, de azért is, mert miért zárta el a fejedelem ajtait a küldöttség előtt. Az nem áll, amint mondta, hogy a folyamodások s felírások útja egyedül a Cancellária, mert 19 Nincs adatunk a védegyleti mozgalom ily korai megindításáról Zemplénből sem. Az örökváltságot pedig Zemplén az országgyűléseken támogatta, de megyei vagy társulati megoldásra — a többi megyéhez hasonlóan — nem szolgáltatott példát. 20 Lónvay János, Lónyay Menyhért apja. 21 Kossuth VI. 817. 22 Zemplén megye 1836. aug. 4-i közgyűléséből — a szokásra utalva — üdvözölte Pálffy Fidélt kancellárrá kinevezése alkalmából. Lónyay mindent megtett, hivatkozott Pálffy közismert magyar nyelv-ellenességére is, de hiába.—Kossuth VI. 772. 12 Századok 1976/5
