Századok – 1976

Közlemények - Hamar Mária: A magyar nyelv kötelező tanításáról szóló 1879. évi törvényről 84/I

92 HAMAR MÁRIA pánná. Ekkor kezdte meg az agitációt a magyar nemzeti politika eszméinek terjesztésére. <5 volt az első, aki e politikai felfogást formulázta és a politikai körök közönye s gyanakodása között a magyar publicisztikába bevitte."30

Az első, tettekben is megnyilvánuló fellépése: a felvidéki iskolák megszüntetése érdekében elindított, országos méretűvé tágított mozgalom volt. 1876 előtt is találkozunk, de csak szórványosan a magyar nyelv terjesztésének gondolatával.3

1

Az első komoly sérelem az iskolák bezárásával érte a nem magyar népek közül a szlovákokat. Eddig nyúlnak vissza a törvény előzményeinek szálai is. A miniszteri rendelet által érintett három szlovák gimnázium, a nagyrőcei, a zniováraljai és a turócszentmártoni volt, előbbi Gömörben, utóbbi kettő Turóc megyében.3

2 Nagyrőcén 1862-ben nyílt meg az új szlovák nyelvű evangélikus gimnázium, 1867-ben már teljes nyolc osztályban folyt a tanítás, és 1868-ban miniszteri rendelettel kapta meg az iskola a nyilvánossági jogot. Két dologra kell itt odafigyelni, tekintettel a súlyos vádra, amelyet a gimnázium körül szítottak, pánszláv szellemmel vádolva őket. A gimnáziumnak 1868/69-ben, amikor a legtöbb hallgató látogatta, a nyolc osztályban csupán 166 tanulója volt és a bezárás előtt 115 tanuló nevét jegyezte fel az iskola. Az engedély nélkül megnyitott tanítóképzőben alig tanult egy osztálynyi tanító-jelölt, a működés utolsó évében mindössze tizennégy. Tömeges látogatottságról szó sem lehetett, tehát tömeges veszélyt sem jelentett a magyar államra az itt végző szlovák fiatalság. Az iskola biztosította az anyanyelvű továbbképzést, és ami ritkaság, új épületet biztosítottak ehhez a bezárás előtt két évvel. Az alaptőkéje szerény volt, mégis az iskola patronátusa adakozásokból, kölcsönből új épületet emelt, amelyben 1873-ban kezdődhetett a tanítás. A szlovák nyelvű gimnáziumban az anyanyelvet hat, felső tagozatban öt órában tanították, de tanultak magyarul is.3

3

Az alsó osztályokban három, a felsőkben heti négy órában. A túlnyomórészt szlovák-lakta Turócban 1867-ben alapították a turócszentmártoni evangélikus gimnáziumot. Az intézet patronátusa által elfogadott alapokmány31 4. pontja ugyan minden iskolával kapcsolatos ügy intézésének jogát az alapítónak ítéli (ez a turócszentmártoni evangélikus egyházközösség, a patronátus elnöke Paulinyi-Tóth Vilmos) és a harmadik pont a tannyelvet kizárólag a szlovákban jelöli meg, mégis a köteles tantárgyak közé a magyart és a németet is felveszi. A gimnázium utolsó két osztályában hét, illetve hat órában tanulták a magyar nyelvet. Az algimnáziumot évenként kb. száz diák látogatta. 30

OSzK. Kézirattár Fol.Hung. 1886. 31

1871. október 28-án Franki István Bács-Bodrog vármegye másodfelügyelője figyelmezteti Trefortot, hogy Szabadka ellenzéki képviselője, Mukics Ernő interpellációra készül „a magyar nemzetiség érdekeinek figyelmen kívül hagyása miatt". A szabadkai tanítóképző két tanára, Soksek Vince ének-, zene- és Barbaró Leonhard szépírás- és rajztanár nem tudnak magyarul. A tanfelügyelő azt tanácsolja a miniszternek, hogy szabjon határt a nyelv megtanulására, mert „magyarság iránti figyelmet soha nem mutattak", egyébként rendes, jó tanárok. — OL. К. 305 (VKM) töredékiratok 9. csomó. — Az Eötvös minisztériumában szerkesztett Néptanítók Lapját ingyen küldték a tanítóknak az iskolák címére, 1870-ben 8350 magyar, 1800 német, 1250 román, 876 szlovák, 300 orosz, 225 szerb, 100 horvát nyelvű lapot — számol be az országgyűlésnek Eötvös jelentésében. 1874-ben, az országgyűlés költségvetési tárgyalásain e lap előállításáramár csak 10 000 forintot szavaztak meg, ezentúl csak magyar nyelven nyomtatták, megszüntették a többnyelvű kiadást. 32

A kérdés rövid feldolgozása és a fontosabb dokumentumok megtalálhatók Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben. Pécs, Dunántul Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939. 33

I. m. 15. 34

1. m. 100.