Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
878 KÁLLAY ISTVÁN legyen megterhelve a fizetendő kamatokkal.20 4 1754-ben a bánfalvai (Vas m.) pálosoktól felvett 43 000 Ft kamatát 5%-ra szállították le. Mivel a levéltárban több nyugta is volt, a herceg aláírásával újabb kötelezvényt adtak a teljes összegről a pálosoknak. Ugyanez évben a herceg az esztergomi káptalani 17 000 Ft-os tőke visszafizetésére saját bevételeiből 5% kamatra 10 000 Ft-ot adott. Decemberben gróf Herbeviller 8000 Ft-ot vett fel a bizottság nevében 5% kamatra.20 5 1757-ben ,,a hercegi háznál elhelyezett" 16 666 Ft-ról és egy 4000 Ftos követelésről döntött a bizottság.20 6 8. Birtokigazgatás A hercegi utasítások az egész birtokigazgatás felügyeletét a bizottság teendőjévé tették. Ez a gyakorlatban instrukciók kiadásában, a tisztviselők ellenőrzésében, jelentéseik felülvizsgálatában, helyszíni vizsgálatokban valósult meg. A bizottság feladata volt az alárendelt tisztviselők részére „a modern követelményeknek megfelelő" utasítások, instrukciók adása. így kapott pl. instrukciót a hercegi ügyész, a lendvai és csobánci uradalom ügyésze, a bujáki erdő-sáfár. A kiadott utasításokat a bizottság időnként felülvizsgálta, az új körülményeknek megfelelően módosította.20 7 Az uradalmak felügyeletének egyik módja a tisztviselők jelentéseinek felülvizsgálata volt. Az összes — kerületi, uradalmi — tisztviselő kötelessége volt, hogy havi jelentéseiket a bizottsághoz beküldjék, a kiadott kérdőpontokat „akkurátusan válaszolják meg, különben kegyvesztettek lesznek".20 8 A bizottsági elnök feladata volt a jelentéseket átvenni, kinyitni; a velük való foglalkozás, megfelelő határozat hozása azonban egyedül a bizottságé.20 9 1752 júniusában a herceg levelében az iránt érdeklődött, hogy az uradalmak — a távolfekvők is — beküldik-e jelentéseiket.21 0 A bizottság 1754 decemberében arra intette a lévai felügyelőt, hogy hajtsa végre a határozatokat.21 1 A tisztviselők jelentései kiterjedtek az uradalmi igazgatás csaknem minden kérdésére. Egy-egy ülésen 20 22 jelentést is tárgyaltak. Az 1780-as évektől kezdve a tiszttartók jelentéseiket nem közvetlenül a bizottsághoz, hanem a kerületi felügyelőkhöz küldték. Ők véleményezték, illetve továbbították a bizottsághoz, mely a számvevőség meghallgatása után határozott.21 2 Az ellenőrzés másik módja a helyszíni vizsgálat volt. A bizottság tagjainak, a „főtisztviselőknek" rendszerint a számvevőség egy tagjának kíséretében — feladata volt az uradalmak meglepetésszerű helyszíni vizitációja. Elsősorban a határozatok, intézkedések végrehajtását, a hiányosságokat vizsgálták. Ügyeltek arra, hogy az alsó és felső uradalmakat egyenlő mértékben ellenőrizzék. Mégis az alsó uradalmakat ellenőrizték gyakrabban, talán mert azért több 201 Uo. Fasc. A. No 6. 1751. után 23. pont; uo. Fasc. B. No 14 et NB. 1751. dec. 4. pont. 206 Uo. Fasc. B. No 30 et NB. 1754. dec. 15, 20, 21. pont. 206 Uo. No 31 et NB. 1757. jan. 1 . pont; P 155. III. 1757. márc. 20. pont. 207 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 6. 1751. után 18. pont; uo. Fasc. B. No 31 et NB. 1757. jan. 11, 16. pont; P 155. III. 1756. okt. 30. pont; 1757. márc. 15. pont. 208 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 2. 1743. ápr. 6. pont. 209 Uo. No 5. 1750. okt. 3, 14. pont. 210 Uo. Fasc. B. No 26. 1752. jún. 21. pont. 211 Uo. No 30 et NB. 1754. dec. 25. pont. 212 Uo. Fasc. C. No 40 et A. 1785. 13. pont.
