Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
AZ ESTERHÁZY HITBIZOMÁITV IGAZGATÁSA 873 Foglalkozott még a bizottság a lakompaki fűrószmalommal,15 4 a pecsenyédi sajtgyárral is, ahol minden negyedik sajtot az uradalom kapott.15 5 1781 augusztusában két érdekes ajánlatot is kapott a bizottság. Kastenthal József nyugalmazott kerületi titkár a véglesi erdőkben salétromfőzőt akart felállítani. A bizottság szerint ezekből az erdőkből az uradalomnak kevés haszna van, ezért szerdődést kell kötni a salétromfőzésre. A hozzávaló edényeket, felszerelést Kastenthal fedezte, a fát az uradalmi erdőből szabott áron kapta, a kifőzött salétrom mázsája után 4 Ft-ot fizetett. Ezzel egyidőben egy Jungbluth nevű vállalkozó, kinek arra uralkodói engedélye volt, bükkmakk-olaj sajtolását javasolta. A bizottság engedélyezte, hogy a bükkmakkot a hercegi erdőkből vegye, az első három évben mérőnként 15, később 19 garasért. A megvásárolt mennyiséget október végéig el kellett szállítania, ekkor kezdődött ugyanis a disznók makkoltatása.156 5. Épületek, utak, hidak fenntartása Az építkezések, épületek, utak, hidak fenntartása állandó témája volt a bizottsági üléseknek. Az ügykör jelentőségét mutatja, hogy 1752 februárjában Pál Antal herceg Nápolyból keltezve külön utasításban szabályozta az építésügyet. A hozzá küldött jelentésekből azt állapította meg, hogy a bizottság sokat foglalkozott építési, fenntartási ügyekkel. Elrendelte, hogy minden építkezés, javítás csak az ő aláírásával lehetséges, a nélkül érvénytelen. Figyelmeztette a bizottságot, hogy az utasítást — büntetés terhe mellett — szigorúan tartsa be, csak okvetlenül szükséges építkezést engedélyezzen, azt is gazdaságosan. A tervrajzot, költségvetést előzetesen gondosan mérlegelje. A herceg foglalkozott utasításában néhány konkrét üggyel is. Így a fehéregyházi leégett kúria újjáépítésével (itt egy szín 421 Ft-ba kerülő javítását kifogásolta), a bujáki pince építésével. ,,Igen elgondolkoztató - írta — , hogy egy völgyfalui épület, mely két éve készült, egy fala beomlott. Elő kell állítani a kőművest, aki építette és be kell hajtani rajta a költségeket."15 7 Ugyanaz év májusában a herceg amiatt panaszkodott, hogy a gazdasági tisztek csak építkezni akarnak, összes beadványaik építési engedély kérésre vonatkoznak.15 8 1759-ben a herceg még mindig arról írt, hogy a főpénztár sok pénzt költött építkezésre. A szükséges építkezéseket nem egyszerre, hanem fokozatosan kellett elvégeztetni, ez az építkezésen dolgozó jobbágyoknak is kedvezőbb volt.15 9 Csak az 1786. évi utasítás enyhített ezen a szigorúságon: az 50 Ft-on aluli javításokat a bizottság saját hatáskörében intézte, a hercegnek nem kellett jelentenie.16 0 Az építkezések között kiemelt helyet foglaltak el a kastélyépületek. Az 1751 áprilisi ülés a kismartoni kastélykert munkáira szolgákkal együtt két fogatot rendelt Lakompakról és Keresztúrról. Arra az időre, míg ott dolgoztak, a fizetőhivatal konvenciójukon felül napi 7 krajcárt fizetett nekik. Ugyanaz év decemberében engedélyezte a bizottság a kismartoni tiszttartónak, hogy szállására téli ablakot csináltasson. A köpcsényi kastély vihar által okozott kárainak 151 Uo. No 14 et NB. 1751. dec. 80. pont. 155 Uo. 72. pont, és No. 26, 1752. jún. 50. pont. 156 P 162. 1781. aug. 4, 5, 29. pont. 15 'P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 11. (után). 158 Uo. No 13. 1. pont. 159 Uo. No 31 et NB. 8. pont. 160 Uo. Fasc. C. No 40 et С. 3. pont.
