Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
AZ ESTERHÁZY HITBIZOMÁITV IGAZGATÁSA 867 A gabonán kívül a bizottság dohányeladási ügyekkel is foglalkozott. 1751 decemberében úgy foglalt állást, hogy „a dohánykereskedők sok alkalmatlanágot okoztak már az uradalom területén". Ezért a dohánykereskedés megtiltását javasolta.8 9 A javaslatot mégsem vették egész szigorúan, mert dohánykereskedésről később is olvashatunk. 1755 decemberében pl. a bizottság szabta meg a dohány eladási árát.90 1781 augusztusában körözvényben szólították fel az uradalmakat, hogy a dohányt adják el és a pénzt fizessék be a főpénztárba.9 1 Az uradalmak területén nagy kiterjedésű nádasok voltak. A bizottság ügyelt arra, hogy a nádat idejében vágják le és adják el. Különös gondot fordított a bizottság az uradalmi szőlők művelésére. 1751 áprilisában megállapították, hogy a szőllőket sok helyen rosszul művelik meg. Ezeken a helyeken jobb lenne szántóvá alakítani azokat.9 2 1754-ben úgy határoztak, hogy a kismartoni és keresztúri szőlőket, mivel azok művelése terhes az uradalomnak és a jobbágyoknak egyaránt, szüret után vagy el kell adni, vagy szántóvá kell alakítani.9 3 A bizottság engedélyezte ezekben az években, hogy a fraknói, kismartoni és boldogasszonyi szőlőkbe 142 000 db szőlővesszőt vegyenek.9 4 A bizottság határozta meg az eladásra szánt bor árát, vagy intézkedett olyan kis jelentőségű ügyben is, mint pl. hordóabroncsok beszerzése.9 5 A bizottsági jegyzőkönyvekben gyakran találkozunk állattartási ügyekkel, hiszen az uradalmak jövedelmének jelentős része származott ebből a forrásból. A bizottság arra törekedett, hogy az állattartást „jobb állapotba hozza".96 Ebből a célból szabta meg, hogy mely uradalomba küldjenek fiatal állatokat, vagy melyeket selejtezzenek ki, adjanak el. 1754-ben úgy rendelkezett, hogy a vész miatt az állatokat csak a köd felszállása után szabad kihajtani.9 7 Az állatokat abban az esetben adták el, ha erre a célra hizlalták őket, ha tartásuk nem volt kifizetődő9 8 , vagy ha kiöregedtek. Az eladásra szánt állatokat a felső uradalmakba, elsősorban Kapuvárra hajtották. 1751 májusában 106, decemberében 113 ökröt hajtottak ide. A juhokat szeptemberben, a disznókat karácsony előtt, a teheneket aratáskor.9 9 A felhajtott állatok nyilvántartása körül zavarok mutatkoztak, maga a számvevőség sem tudta, mely uradalomból hány állatot hajtottak fel. Ezért 1755 decemberében a bizottság elrendelte, hogy minden felügyelő, ki az alsó uradalmakból állatokat hajtatott Kapuvárra, jegyzéket vezessen. Az eladást szerződésbe foglalták, arról évi jelentést küldtek a számvevőségnek.10 0 1 7 8 2-ben a lajtaszentmiklósi 89 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 14 et NB. 83. pont. 90 Uo. No 30 et NB. 24. pont. 91 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 6., hercegi utasítás. Sine dato. 1751 után, 8. pont; P 162. 1781. aug. 72. pont. 92 P 108. Rep. 64. Fasc. No 14 et NB. 12. pont. 93 Uo. No 30 et NB. 1754. okt. 14. pont. 94 Uo. No 20 et NB. 1752. ápr. 17. pont; No 30. et NB. 1755. dec. 35. pont. 95 Uo. No 14 et NB. 1751. ápr. 5. pont, dec. 30. pont; P 155. III. 1757. máj. 18. pont. 96 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 14 et NB. 1751. dec. 73. pont. 97 Uo. Fasc. 30 et NB. 98 A bizottság 1758 májusában megállapította, hogy a kozári (kőszegi uradalom) disznótartás nem hasznos. Ezért a „kis és nagy disznókat" eladatta. P 155. II. 1758. máj. 2—3. pont. 99 P 155. I. 1751. máj. 1. pont; P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 14 et NB. 103. pont. 100 Uo. No 30 et NB. 1755. dec. 13. pont; P 155. III. 1757. márc. 10. pont, 1758. máj. 22. pont. 8 Századok 1976/5.
