Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
AZ ESTERHÁZY HITBIZOMÁITV IGAZGATÁSA 865 megnőtt, szükség van a természetbeni kézi robotra."7 0 A bizottság rendelte ki a kőszegi jobbágyokat az uradalmi majorsági szőlős- és gyümölcskertek kőkerítésének építéséhez.7 1 Jogosítva volt az özvegyek, árvák robotjának elengedésére.7 2 1752-ben Szentgyörgy község panaszt tett, hogy a szokásos legelőt nem kapta meg, ezért állataikat a messze fekvő legelőre kellett hajtaniok. A herceg ki a panaszt kézhez kapta — hajlott a kérdés rendezésére, helyszíni szemlét tartott szükségesnek. Gróf Herbeviller bizottsági elnök azonban az ügyet azzal zárta le, hogy ,,a községnek amúgyis elég legelője van". Ez csaknem az egyetlen eset, mikor a bizottság a herceg észrevételeit nem vette figyelembe.73 1755-ben a nemesvölgyiek kérték, hogy a közös legelő helyén szőlőskertet létesíthessenek. Ezt a bizottság megengedte nekik, három évi mentességet biztosítva a hegyvám és tized alól, sőt az első földbért is elengedték nekik.7 4 A legtöbb gondot a források által Gwöhr-nek nevezett földbér okozta. Elsősorban a telekkönyvezés, a földek felmérése során számos olyan telekre bukkantak, melyek után addig cenzust nem fizettek. 1743-ban a kaboldi tiszttartó jelentette, hogy az uradalomhoz tartozó négy helységben számos olyan telek van, melyek után eddig földbért nem fizettek. A bizottság úgy rendelkezett, hogy az első esedékes cenzust elengedi, különben azonban fizetniök kellett. Ugyanezt válaszolta a bizottság a fraknói tiszttartó jelentésére is.75 1753-ban a lékai uradalomban a felmérés során talált, addig mentes telkek után a bizottság viszamenőleg is beszedette a bér felét. A telkeket az uradalom foglalta el, a jobbágyok azokat per censum élvezhették.7 6 Azok után a szőlők után, melyekből engedéllyel szántót csináltak, nem hegyvámot, hanem földbért, tizedet és robotot követeltek.7 7 Azokat a pecsenyédi réteket viszont, melyek az úrbérrendezés előtt ki voltak véve a szol, gáltatások alól, a bizottság továbbra is mentesítette.7 8 A kapuvári uradalomhoz tartozó Garta nem került úrbéri szabályozásra; a régi szokás szerint házanként 3 forintot adózott. A felügyelő jelentése szerint újabban az a gyakorlat alakult ki, hogy egy házban több lakást is építettek. „Ezt a visszaélést meg kell szüntetni, ilyen építkezést csak kötelezvény ellenében lehet engedni" — mondta a bizottság.7 9 A tized és kilenced ügyekkel kevésbé foglalkozott a bizottság. 1757-ben a boldogaszonyi jobbágyoknak megengedte, hogy a tizedből kivegyék az aratórészt. A következő évben utasították a kismartoni tiszttartót, hogy a gróf Wurmbrand szőlője utáni tizedet, melyet az vonakodott megfizetni, erőszakkal hajtsa be.80 1781-ben a beküldött számadásokból a bizottság azt állapította meg, hogy a jobbágyok egy része telke után nem fizet kilencedet vagy az érte járó pénz megváltást. „Ez kárt okoz az uradalomnak írta a bizottság —, ezért a hivatalok között körözni kell az erre vonatkozó rendelkezést."8 1 70 Uo. No 31 et NB. 16. pont. 71 P 162. 1784. júl. 25. pont. 72 Uo. 11. pont, valamint 1781. aug. 95. pont. 73 P 108. Rep. 64. Fase. B. No 20 et NB. 6. pont. 74 Uo. No 30 et NB. 36. pont. 75 Uo. Fasc. A. No 3. 12—13. pont. 76 P 155. II. 1753. jan. 16. pont. 77 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 30 et NB. 25. pont. 78 P 162. Prot. comm. 1782. nov. 28. pont. 79 Uo. 1781. aug. 15. pont. 80 P 155. III. 1757. máj. 4. pont, 1758. máj. 5. pont. 81 P 162. 1781. aug. 73. pont,
