Századok – 1976

Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V

AZ ESTERHÁZY HITBIZOMÁITV IGAZGATÁSA 855 kormányozta, igazgatta, kezelte. Ezt az alapítólevelek tételesen is kimondták.1

6 Az Esterházy-hitbizományt 1695-ben Pál herceg alapította. Különös érdekessége, hogy nem szerzeményi, hanem ősi vagyonból, ami ellentmondott az 1687: 9. tc.-nek. Pál herceg az alapítást 1695- 1696-ban két végrendeletben erősítette meg.1

7

Az alapítólevél intézkedett arról, hogy az utódok „mindig helyes economia szerint" gazdálkodjanak. Megengedte az elidegenítést arra az esetre, ha a család érdekeit szolgálná és ahhoz az egész család hozzájárult.1

8 A hitbizományt Pál herceg halálakor József, ill. öccse Mihály örökli. Mihály még 1721-ben meghalt, az örökös József,fiaPál Antal volt.19

Az ő idejére esik a hitbizomány legelső növelése: 1734-ben 8000 Ft-ért megvásárolta a Somogy megyei Istvándi és Kovácsi birtokokat. 1745-ben majorátusi adománylevelet kapott Mária Teréziától a derecskei, hatvani és gyöngyösi uradalmakra. Az adománylevél külön érdekessége, hogy az érdemek között utal a „vitám et sanguinem" felkiáltásra.20

Pál Antal részt vett az örökösödési háborúban, majd 1750-ben nápolyi követ lett. Távolléte idejére ő állította fel a hitbizományt igazgató bizottságot. Ő ismerte fel a családi iratok gondozásának fontosságát: kiadta az iratok rendezésére vonatkozó utasítást és alkalmazta az első hercegi levéltárost, Schmiliár Jánost,2

1

ki a bizottságban is jelentős szerepet játszott. Pál Antal herceg 1762-ben halt meg, a hitbizomány örököse öccse, Miklós József volt, kit a kortársak ,,fényes"-nek neveztek. Ó állította fel a régensi hivatalt és fejlesztette tovább a birtokigazgatást. Ő alatta épült Eszterháza; udvari karnagya Haydn volt. 1763-ban frankfurti követté nevezték ki. Közéleti tevékenysége eléggé elvonta őt a birtokigazgatástól, ezért a Pál Antal által létrehozott igazgató bizottságot továbbra is megtartotta.2

2

Miklóst 1790-ben fia Antal, ill. 1794-ben fia Miklós követte. 16

„gubernet, administret", — ,,administraiio bonorum". — Erdélyi, II. 299— 303. 17

Katona, 364, Erdélyi, I. 98, II. 174. 18

Erdélyi, II. 302, 380. — Pál herceg I69S. márc. 2-i végrendelete szerint ősi és szerzeményi összes javaiból három fia Mihály, Gábor és (második házasságából született) József javára, pap bátyjuk hozzájárulásával, három hitbizományt alapított. Gábor 1704-ben bekövetkezett halála után a nádor pótvégrendeletet készített, melyben összes javait két nagy majorátusban foglalta össze. A Moson, Sopron, Győr és Vas megyei és az ország területén kívül fekvő birtokai, a pozsonyi házak, kertek Mihályé lettek, azzal a feltétellel, hogy azok az elsőszülöttség jogán ennek fiágára örökíthetők. A második házasságából származó József ugyanezen feltételekkel örökölte a nádornak a fentieken kívüli egyéb javait. A két fivér között — defectus seminis esetére — kölcsönös örökösödés állott fenn. Ez 1721-ben be is következett, amikor márc. 24-én Mihály herceg királyi főudvarmester fiúutód nélkül meghalt. Ekkor a két majorátus minden tartozékával együtt egységes hitbizománnyá tömörült József kezén. József még azévben meghalt. (Bubics Zsigmond— Merényi Lajos : Herçzeg Esterházy Pál nádor. Bp. 1895. 254, 255, 256.) — A hitbizomány alapításáról, érdekes módon, nem emlékezik meg gróf Eszterházy János (az Eszterházycsalád oldalágainak leírása Bp. 1901), mikor a nádorról ír. 116. 19

Bakács István: Az Esterházy-család hercegi ágának levéltára. Levéltári leltárak, 2. Bp. 1956. 3. 20

Erdélyi, I. 111, 115. — „tota gens Hungara in conspectu nostro ad arma conclamavit vitamque et sanguinem pro nostri augustaeque sobolis et regni defensione raro sane exemplo obtulit." 21

Iratai az 1734—1762. évekből OL P 131 (a továbbiakban közölt jelzetek mind az OL-ból valók). — Nápolyi követségére vonatkozó iratok: P 108. Rep. 76. Fase. I—VI. 22

Iratai az 1757—1790. évekből = P 132. — Frankfurti követségére vonatkozó iratok: P 108. Rep. 76. Fase. IX.