Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizomány központi igazgatása a 18. század második felében A 18. század második fele a bizottsági ügyintézés korszaka. Az 1740-es évektől kezdve egymásután alakulnak a bécsi udvari kamara — gazdasági, városi stb — bizottságai, a magyar kancellária és a bécsi udvari kamara közös városi bizottsága.1 A Helytartótanácsnál ebben az időben jön létre az egyensúly a tanácsosok és a bizottságok között, illetve nő meg az utóbbiak szerepe.2 A magyar kamaránál is a század 40-es, 60-as éveire esik a bizottságok alakulása.3 Egyes történészek ezen tények alapján már „tudatos szervező elgondolásról" beszélnek.4 A közigazgatásra tehát kétségtelenül áll a tanulmány bevezető megállapítása. Teljesen ismeretlen azonban, hogy a tárgyalt korszakban a magán-, ezen belül a hitbizományi igazgatás is ismerte és alkalmazta a bizottságot. A továbbiakban arra a kérdésre keresek választ, milyen körülmények között került az ország legnagyobb hitbizománya bizottsági igazgatás alá, illetve milyen volt ez az igazgatás. A bizottság szervezetének és működésének vizsgálata a hitbizomány egész igazgatásáról áttekintő képet nyújt, hiszen a bizottság — felelős lévén a birtokosnak — minden ténykedését írásban rögzítette; így olyan momentumok felderítése is lehetséges volt, melyek a birtokos személyes — nagyrészt szóbeli — igazgatása esetében az utókor számára teljesen veszendőbe mentek volna. Ezért e tanulmány megállapításai mind az Esterházy hitbizomány korszakunkat megelőző és követő, mind más hitbizományok történetéhez is támpontot nyújtanak. Közismert az a tény, hogy Magyarország a hitbizományok hazája volt. Ez a megállapítás kétségtelenül a 18—19. századi Magyarországra is helytálló. Ennek ellenére a magyar történetírás alig szentelt valamelyes figyelmet a hitbizomány intézményének. Katona Mór 1894-ben megjelent művét5 1912-ben Erdélyi Aladáré6 követte. Az azóta eltelt több mint 70 évben senki sem foglal-1 Kállay István: A városi igazgatás reformja az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon Mária Terézia korában. Levéltári Közlemények, XL. évf. 1973. 116—117. 2 Ember Győző: A m. kir. Helytartótanács ügyintézésének története 1724—1848. Bp. 1940. 26, 27. s Nagy István: A magyar kamara 1686—1848. Bp. 1971. 139. 4 Paulinyi Oszkár : A bizottsági ügyintézés rendszeresítése a magyar udvari kamaránál 1749—1772. Levéltári Közlemények, XXXIII. évf. 1962. 17. 5 Katona Mór: A magyar családi hitbizomány. Bp. 1894. "Erdélyi Aladár: Régi magyar családi hitbizományok története és joga. Bp. 1912. — Erdélyi arról beszólt, hogy a hitbizományok történetére az Országos Levéltár tartalmazza a legbecsesebb anyagot. Az iratok azonban hozzáférhetetlenek voltak, ládákban, a szabad ég alatt tárolták őket; i. m. 7.
