Századok – 1976

Közlemények - Király Péter: A Naum-életírás a magyarokról 842/V

A NAUM-ÉLETÍRÁS A MAGYAROKRÓL 847 Arnulf biztonságban birtokolta a birodalmat. A magyarok megfigyelvén a végkifejlődést és megszemlélvén a vidékeket, szívükben rosszat készítettek elő, ami később napvilágra jutott." (MMFH. I. 250). — Liudprand, Antapodosis I. 13: „Centebaldnak, a morvák vezérének legyőzése után Arnulf a megkötött békében birtokolja az országot. A magyarok eközben megfigyelvén a végkifejlődést és megszemlélvén a vidéket, szívükben rosszat készítettek elő, ami később napvilágra jött" (MMFH. I. 146). - Ann. Fuld. ad a. 892: Arnulf király Moráviára akart támadni a frankokkal, bajorokkal, alemannokkal, valamint a hozzá csatlakozó magyarokkal együtt („Ungaris eciam ibidem ad se cum expeditione venientibus"), hogy az egész területet tűzvésszel elpusztítsa („omnem illám regionem incendio devastandam versabatur") (MMFH. I. 118 — 119). — Ann. Sangal. mai. ad a. 892: „Arnulf a morvák ellen hadba vonult, és a magyarokat („Agarenos"), ahol körül voltak zárva, kiengedte" (i. m. I. 143). — Régin. Chron. ad a. 894: „. . . Zuendibolch, a morva szlávok királya ... meghalt, királyságát fiai rövid ideig szerencsétlenül tartották, miután a magyarok mindent egészen a talajig elpusztítottak („Ungaris omnia usque ad solum depopulantibus")."19

— Annal. Saxo ad a. 893: „Zuendibolh, a morva szlávok királya . . . meghalt . . . Zuendebalch királyságát fiai rövid ideig szerencsétlenül tartották, miután a magyarok mindent elpusztítottak" („Ungaris omnia populantibus")."20

— Ann. Fuld. ad a. 894: „Avari , qui dicuntur Ungari, . . . totam Pannoniam usque ad internetionem deleverunt" (MMFH. I. 121). — Ann. Fuld. ad a. 900: „Interim vero Avari, qui dicuntur Ungari, tota devastata Italia, . . . Pannoniam ex maxima parte dévastantes regressi sunt" (i. m. 127). — Ann. Fuld. ad a. 902: „A magyarok megtámadják a morvákat („Marahenses"), a harcban legyőzettek és megfutamodtak.21

— Ann. Alam. ad a. 902.: „Moráviában („in Maraba") háború volt a magyarokkal, és a haza legyőzetett („et patria victa")" (MMFH. I. 32). - Annal. Saxo ad a. 906: „A magyarok a morvák által megöletnek („Ungari a Marahis caeduntur")" (MMFH. I. 251). A magyarok moraviai pusztításaira vonatkozólag tehát valóban találunk adatokat, ilyenek: 890. és 892. (Arnulf szövetségeseiként), 894. („a magyarok mindent egészen a talajig elpusztítottak"), 902. („a haza legyőzetett"). Tudni kell azonban, hogy Moravia (a Nagy Morva Birodalom) egészen 906/ 907-ig létezett, tehát még mintegy 12 — 13 évig Svatopluk halála után is fennállott.22 Nyelvész létemre nem lehet feladatom, hogy a Moravia „elpusztítására" vonatkozó valamennyi adatot felkutassam, s hogy azokat egy történész felkészültségével értékeljem. Meg szeretném azonban említeni, hogy a források vallomása alapján, valamint a mai cseh és szlovák történettudomány állásfoglalása szerint is Moravia megszűnése többféle okra vezethető vissza. Ezek: a németek (frankok, bajorok) évszázados hódítási törekvései és belső bomlasztó tevékenysége; az erők szétforgácsolódása Svatopluk expanziós politikájának következményeképp, s a meghódított népek és területek elszakadása (Pannónia 894., a csehek 895., az Elba-menti szlávok 897.); a morva vezetőréteg belső 19

MMFH. I. 139 —140; Regino 906-ig írja meg krónikáját, meghalt 915-ben, vö. i. m. 132. 20

Vö. MMFH. I. 251; Annalista Saxo a 12. század második felében állította össze krónikáját, az idézett részleteket Reginoból vette át, ld. i. m. 246, 251. 21

Tudniillik a magyarok, vö. MMFH. I. 129, 140. 22

Vö. MMFH. I. 140; Dejiny Slovenska I. 118.