Századok – 1976
Tanulmányok - Stier Miklós: Oktató-nevelő munka a Szociáldemokrata Pártban és a szakszervezetekben 802/V
OKTATÓ-NEVEJ.ÖMUNKA AZ MSZDP-BEN 829 lyező — politikai-kormányzati struktúra kereteiben még a gazdasági konszolidáció sem kedvezett a munkásmozgalom fellendülésének, aktívabb, pezsgőbb mozgalmi élet kibontakozásának. A párt és a szakszervezetek tervszerűen intézményesített, rendszeres oktató-nevelő munkájának, továbbá e munka legfontosabb tematikai-tartalmi vonatkozásainak, valamint az oktató-nevelő tevékenységet gátló tényezőknek áttekintése után a következőkben rövid, inkább csak vázlatos képet adunk a mozgalom kultúrmunkájának néhány, a fentiekben még nem jelzett, a szervezett oktatáson kívül is gyakorolt formáiról, egyéb területeiről. A szocialista kultúrmunka egyéb formái és területei Bár a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek kultúrtevékenységének egyik legfontosabb és talán legszebb fejezetét az irodalmi és művészi képzést, ízlésnevelést, egyben egyfajta magasabbrendű kulturális szórakoztatást biztosító kultúrestélyek (irodalmi estek), matinék és hangversenyek képezték, erről bővebb képet jelen tanulmány kereteiben nem adhatunk. Az MSzDP ezekkel a rendezvényekkel nem konjunkturális célokat követett, hanem arra törekedett, hogy tanulságos és komoly értékű művelődési élményhez juttassa a munkásokat. Az irodalmi előadások célja, mint azt a Népszava írja: „megismertetni közelebbről a dolgozókkal azokat a hazai és külföldi írókat, költőket, akik tehetségükkel a haladás és a tömegek fölszabadításának szolgálatában állottak és állanak. De célja ezeknek az előadásoknak az is, hogy közelebbről megismertesse a munkássággal a maga íróit, a közénk tartozókat, akiknek neveivel pártunk írásaiban és lapjaiban gyakran találkozunk, elsősorban a dolgozó munkásság soraiból kikerülteket és a gyárakban, műhelyekben dolgozó írókat." Ismert nevű tehetséges művészek is felléptek ezeken a rendezvényeken, színvonalas, értékes élményt nyújtva a hallgatóságnak. Basilides Mária, Péchy Blanka, Forgács Rózsi, Fehér Artúr neveit említenénk meg, mint a munkásmozgalmi rendezvények odaadó, lelkes művészeit.6 0 Csak a teljesség kedvéért említjük meg, hogy a párton és a szakszervezeteken kívül — szervezetileg önállóan — több munkás kulturális egyesület is működött. Ilyenek például: az Alkoholellenes Munkásszövetség, az Eszperan-60 Népszava, 1922. jan. 12. — A munkásság irodalmi s művészi képzését célzó kultúrtevékenység, mint erre a korábbiakban már utaltunk (Id. a 37. sz. jegyzetet) —a hatóságok által teremtett nehéz körülmények között folyt. Hosszadalmas, előzetes bürokratikus eljáráshoz kötötték egy-egy műsoros est engedélyezését, a leglehetetlenebb kikötésekkel gátolták a hangversenyek, irodalmi műsorok megrendezését, szigorúan — s sok esetben a legképtelenebb logikával — cenzúrázták az előadandó költemények és dalok szövegeit, magas adókkal és hatósági illetékekkel sújtották ezeket a rendezvényeket. A 20-as évek második felében megtartott rendezvények számáról a következő táblázat tájékoztat: Kultúrestéiyek 1924-1925 1925—1926 1926—1927 1927—1928 1928—1929 1929-1930 Budapesten 43 74 28 _ 17 53 Vidéken 13 13 5 (Pártgyűlési jegyzőkönyvek, 1926. 38; 1928. 65—66; 1929. 44; 1930. 71.)
