Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
786 PÖLÖSKEI i'ERENC kratikus forradalom eredményeként s részeként alakultak. 1918. november 21-én dr. Tunics Istvánt nevezte ki Baja, Pécs és Baranya főispánjává és megbízottjává. Majd a közigazgatás irányítására kormánybiztosokat állított. (Dr. Tunicsot kormánybiztosi minőségben Pandurovics László váltotta fel.)109 A magyar és a különböző délszláv nemzetiségű munkásság kezdettől tiltakozott a polgári demokratikus forradalom vívmányait felszámoló, a megszállt terület annektálását célul kitűző burzsoá nacionalista politikával szemben. 1919. február 21-e és március 13-a között Pécsett és környékén általános sztrájk bontakozott ki. Az SHS állam a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után fokozta munkásellenes politikáját, szorosabbra fűzte kapcsolatát a helyi burzsoá-iával, földbirtokosokkal s a magyarországi ellenforradalmi erőkkel. A munkások, bányászok, értelmiségiek jelentős része ugyanakkor a Tanácsköztársasághoz való csatlakozást követelte. Sokan átszöktek a demarkációs vonalon és a magyar vörös hadseregbe álltak, hogy részt vegyenek a szocialista haza védelmében. A szociáldemokrata párt a Pécsi Szocialista Párt nevet vette fel, ami nem pusztán névcserét jelentett, hanem a szervezett munkásság balratolódását is jelezte. Növekedett a szakszervezeti taglétszám. A felerősödő szocialista munkásmozgalomban a munkásosztály gazdasági helyzetének javítására s a politikai szabadságjogok biztosítására irányuló célkitűzések erőteljesebben kapcsolódtak össze a megszálló csapatok kivonásának követelésével. A Magyar Tanácsköztársaság leverése után az SHS állam politikájában lényeges változások következtek itt be. Megváltozott a burzsoázia, a földbirtokosok, valamint a megszállók viszonya is, mert az előbbiek egyszeriben a kiürítést, az ellenforradalmi Magyarországhoz való csatlakozást sürgették. A Törvényhatósági Bizottság tagjai s a tisztviselők a Baranya-megyei Sásdon gyülekeztek, várták a diadalmas bevonulást, a megszállt terület birtokbavételének lehetőségét. A baloldali erők ugyanakkor megriadtak a Magyarországon felülkerekedő ellenforradalomtól s a fehérterrorral szemben oltalmat kerestek az SHS állam keretein belül. A vörös hadseregből visszatért munkások, bányászok, sőt a megtorlás elől sokan mások is ide menekültek. „Pécs város ma gyülhelye a Magyarországból kimenekült gyanús elemeknek, — írták a magyar belügyminiszternek, százával vannak itt, akiket bizonyára a kommunizmus által elkövetett cselekményeikért köröznek, akik ide Bécsből és az internálási táborokból szöktek meg. Az SHS hatalom pedig nemcsak elnézi ezt, hanem felhasználja őket Magyarország elleni izgatásra, sőt talán messzebbmenő polit ikai céljuk is van velük."110 Valóban készséggel fogadták a menekülteket és sza baddá tették a munkás- és általában az ellenforradalmi Magyarországgal szembenálló baloldali szervezetek működésének lehetőségét. Feloldották saját korábbi tilalmaikat. Hozzájárultak az általuk feloszlatott Pécsi Nemzeti Tanács visszaállításához is. 1920. augusztus 8-án ismét Doktor Sándort választották annak elnökéül. Ilyen módon a szocialista munkás s általában a baloldali politikai mozgalmak bizonyos szövetségbe kerültek az SHS állam burzsoá nacionalista erőivel. Ez a szövetség lehetőséget adott a szocialista utóvédharcokra, az ellenforradalmi Magyarország elleni szervezkedésre, menedéket az üldözöttek számára, ám kikerülhetetlenné tette az SHS államhoz való viszony tisztázásának kérdését. Nemcsak erősítette a szocialista mozgalmat, hanem egyben meg-109 Baranya megye Levéltára. Szerb impérium, f. csomó. Számozatlan anyag. 110 OL ВЫ Res. ír. 1920. Számozatlan anyag.
