Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
784 PÖLÖSKEI i'ERENC a szenátorok választásában csak a 40. életévüket betöltöttek vehettek részt. A választás s a választhatóság feltétele azonban a román állampolgárság, vagy az arra való szándék volt. Külön rendelet szabályozta a választási gyűléseket. Ezeket a rendőrfőnök, vagy a főszolgabíró engedélyezhette. A rendelet megtiltotta a katonai, területi és közrendészeti ügyek tárgyalását a választási gyűléseken.98 A megszállt terület másik zónájában a magyar ellenforradalmi erők bekapcsolásával katonai közigazgatást vezettek be s még a Tanácsköztársaság ideje alatt felvették a kapcsolatot a szegedi ellenforradalmi kormánnyal. A román vezető politikai körökben felmerült Románia és Magyarország uniójának gondolata.99 Egyes adatok szerint időnként ettől a Friedrich-kormány sem zárkózott el. Megvalósulásától ugyanis részben Magyarország régi határainak megőrzését, a magyar békeszerződés várható határrendezésének elhárítását, másrészt saját ingatag helyzetének megszilárdítását remélte. Az angol kormánykörök azonban elvetették ezt a tervet. Clerk angol diplomata Romániába, majd Magyarországra küldése - 1919 szeptemberében illetve októberében már e terv kudarcát jelentette. Az általuk felállított ún. fogolytáborok átadásáról ezért 1919 november elején megkezdődtek a levélváltások.100 A tiszántúli fogolytáborokat azonban — a debrecenit, a nyíregyházit és békéscsabait csak 1920 márciusában - a magyar békeszerződés-tervezet elkészülte, ill. nyilvánosságra kerülése után — adták át.101 Szeged és a környező falvak Tápé, Algyő, Kiskundorozsma — az antant áital megállapított semleges zónába estek. Ez a körülmény sajátos közigazgatást eredményezett. 1918 decemberében ugyanis bevonultak ide a francia csapatok, de Betrix ezredes csak a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után, 1919. március 27-én nyilvánította Szegedet megszállt városnak,10 2 magát pedig városkormányzónak. Április 14-én teljhatalmat és szigorú határzárat vezetett be, ezzel kívánta útját állni a Tanácsköztársaság eszmei és politikai hatásának. A megalakuló direktórium lemondásra, majd menekülésre kényszerült. (Betrix-et később De Tournadre váltotta fel.) Megkezdték viszont működésüket az 1918 októbere előtti közigazgatási szervek, betöltötték a főispáni tisztséget s a „nemzeti hadsereg" 1919 augusztus elején nagyszámú helyőrséget hagyott maga után.103 Megkezdte működését a régi magyar bíróság, de a városkormányzó által kinevezett francia hadbíróság is ítélkezett magyar állampolgárok, mindenekelőtt a kommunisták fölött. „A hadosztálybíróság ítéletileg leszögezett álláspontja szerint a kommunisták a francia állam ellenségeinek voltak tekintendők, — mondotta nyilatkozatában, — ennélfogva minden összeköttetés, érintkezés a kommunistákkal, az ellenséggel való összeköttetés bűntettének tényálladékát kimerítette."10 4 A hadbíróság elé két - három hét után kerültek a lefogottak. A főtárgyalást megelőző vizsgálatot a francia katonai rendőrség főnöke, majd a tábori csendőrség parancsnoka folytatta le. A bizonyítási eljárás a Code de Justice Militaire szabályai szerint összeállított hadbíróság feladata volt. A hadbíróság egy halálos ítéletet hozott. A három hónap-98 Bm L Alispáni ir. 10.649/1919. "Arday L. 100 Iratok 1953. 235—238. 101 Uo. 102 Csm L Tonelli ir. 26 sz. 103 Csm L Szeged város főispáni ir. 3/1920. 104 Uo.
