Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
HATALMI VISZONYOK 1919 ŐSZÉN MAGYARORSZÁGON 779 az ország fővárosában fogadhatni és kifejezni valamennyiünk őszinte hitét, hogy a hadseregben és annak fővezérében nemzeti szabadságunk és nemzeti becsületünk erős oltalmazóját tiszteljük."7 3 A közigazgatás 1919 őszén A hadsereg döntő súlya — amint erre már a korábbiakban utaltunk -, a közigazgatásban is érvényesült, amelyet a fővezérség a maga elképzelései szerint alakított. A háború esetére szóló kivételes intézkedéseket tartalmazó 1912: LXIII. tc. alapján életbeléptetett kormánybiztosi intézmény ugyanis a hadsereg területi elhelyezéséhez és tagozódásához idomult. Az említett törvény lehetőséget adott az önkormányzati testületek működésének felfüggesztésére. A kivételes hatalom adta lehetőségeket azonban 1919 augusztusa után jóval merevebb, szigorúbb formában alkalmazták, mint a háború alatt, amikor is a kormánybiztosi intézményt csak a hadszíntérnek nyilvánított, nemzetiségek által lakott területeken vezették be.7 4 Az ellenforradalom kormánybiztosai formálisan a budapesti kormány irányítása alá tartoztak, a valóságban azonban a fővezérség, a kerületi és megyei katonai parancsnokok utasításait követték.7 5 A kormánybiztosi intézmény így Horthy katonai, politikai rendszerének szerves részét alkotta. A kerületi kormánybiztosok székhelye és területi illetékessége — amint láttuk - megegyezett a katonai kerületi parancsnokságok, a csendőrség és a rendőrség szervezeti felépítésével. A polgári hatóságok közötti kapcsolattartást is — a maga „küldöncszolgálatával" — a fővezérség szervezte meg.7 6 Intézkedéseik lényege is fedte egymást. A kormánybiztosok természetesen] a polgári közigazgatás nyelvére fordították a katonai utasításokat. A megszálló csapatok visszavonulása után a katonai kerületparancsnokságoknak megfelelően a Duna Tisza között s a Tiszántúlon is kiépült a kerületi kormánybiztosi hálózat, kinevezték a hatáskörükbe tartozó megyei kormánybiztosokat is. A katonai kerületek parancsnokságai nyomban értesítették a nekik alárendelt megyei parancsnokságokat és a nagyobb városokban szervezett katonai állomásparancsnokságokat a kormánybiztosok kinevezéséről.77 A kerületi és megyei kormánybiztosok feladatát képezte az 1918 októbere előtti törvényhatósági bizottságok, a városi és községi képviselőtestületek összehívása, feladataik megállapítása, tevékenységük ellenőrzése. A közigazgatási szervek visszaállítását amint láttuk a Friedrich-kormány 1919 augusztus 8-i, A törvényes közigazgatás felvételéről c. rendelete írta elő. „A tanácskormányzati rendszer megszűnésével — írta e rendelet — megszűntek mindazok a vármegyei, városi és községi szervek is, amelyek a tanácskormány megbízásából a közigazgatást intézték. Ennélfogva az országos törvények (különösen pedig az 1886 : XXI. és XXII. törvénycikkek) alapján működött közigazgatási szervek továbbműködésének ideje bekövetkezett. Amíg a közigazgatás újjászervezése alkotmányos úton megtörténik, mindazok az önkormányzati testületi szervek (törvényhatósági bizottság, "Uo. 5389. sz. 74 Oalántai József: Magyarország az első világháborúban 1914—1918. Bp. 1974. 152—154. 75 Elsőként Sigray Antal grófot nevezték ki Moson, Sopron, Vas és Zala megye, valamint Sopron város kormánybiztosává. Karsai 1955. 211. 76 Fm L Kkb. Elnöki 61/1919. 77 Vm L Nym kb. Elnöki 11/1919.
