Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
HATALMI VISZONYOK 1919 ŐSZÉN MAGYARORSZÁGON 771 Egyesült Kisgazda és Földműves Párt alkotott. Ez utóbbi vezetői között találjuk Dessewffv Emil grófot, Meskó Pált, őrgróf Pallavicini Györgyöt, Sokorópátkai Szabó Istvánt, Rubinek Gyulát. A keresztény jelszavas pártpolitika nem volt újkeletű, de először került kormányzati rangra. S most már nem az 1910-es évek katolikus megújítási törekvései jellemezték. Nem is pusztán a szocialista munkásmozgalom ellensúlyozása, visszaszorítása vezérelte, hanem inkább az uralkodó osztályok és a „középrétegek" felsorakoztatására törekedett. A századelőn induló keresztényszocialista politikai irányzat maga is felbomlott. Korábbi vezetője, Giesswein Sándor, nemcsak megtartotta, hanem bővítette szociális programját és több ízben bátran szembeszállt a túlkapásokkal s a politikai szabadságjogok megsértésével. A Keresztény Nemzeti Párt és a Keresztény Szociális Gazdasági Párt 1919. október 8-án egyesült és felvette a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja — KNEP — nevet. A korábbi polgári liberális pártok némelyike újjászerveződött. Miután azonban ezek nemcsak a Tanácsköztársasággal, hanem a polgári demokratikus forradalommal is szembefordultak, liberalizmusuk jelentősen megkopott. Az emigrációból 1919 szeptember végén hazatérő Vázsonvi Vilmos írta: „A polgári társadalomnak a múltakból azt a tanulságot kell merítenie, hogy ki kell építenie a maga szervezetét és meg kell tanulnia, hogy a maga sorsát csak úgy építheti biztos alapra, ha egyaránt távolmarad a két szélsőségtől, a reakciótól és a felforgatástól, mert a reakció felforgatásra, a felforgatás reakcióra vezet."'2 A függetlenségi párt egykori politikusainak egyik része, Lovászi Márton és P. Ábrahám Dezső vezetésével új függetlenségi pártot alapított. Ebből azonban kilépett a jobbszárny és Balla Aladár vezetésével létrehozta a Nemzeti Függet • lenség; Pártot. A régi Polgári Demokrata Párt most Nemzeti Demokrata Pártnak nevezte magát, és egyesült a Bárczy István és Ugrón Gábor vezetésével megalakított Nemzeti Szabadelvű Párttal. A liberális pártok 1919. október 1-én közös értekezletet tartottak, a köztük levő ellentétek miatt azonban a tervezett Liberális Blokk egyelőre nem jött létre.4 3 Rendkívül aktív pártszervezéshez fogott a gazdag parasztság vezette Nagyatádi Szabó féle Kisgazdapárt. Gyors sikereit elősegítette az a körülmény, hogy korábbi bázisterülete - elsősorban Somogy, Tolna és Zala megye — nem került a megszálló csapatok kezére, s a fővezérség alakulatai nem gördítettek akadályt szervezkedésük útjába. Kisebb helyi konfliktusaikon mindig úrrá lett közös érdekük, ami végül is 1919 októberében politikai szövetséggé fonódott. Az ellenforradalom hatalomrakerülése után szinte napi jelenséggé váltak a pártfeloszlások, fúziók, új és új pártok alakulása. A KNEP létrehozása után 1919 november végén sor került a két kisgazdapárt egyesülésére.44 A pártokat az újabb forradalom elhárítása mellett az antanthatalmak magyarországi politikája, a megszállás megszüntetése, a békekötés és az új államrendszer sarkalatos pontja, a törvényhozás jellege és az államforma kérdése foglalkoztatta. Közülük fokozatosan a KNEP és a Kisgazdapárt került a politikai élet középpontjába. Amíg az előbbi főként a városi keresztény hivatalnokrétegre és a kispolgárságra támaszkodott, addig a Kisgazdapárt az OMGE nagybirtokosainak egy részét s a gazdagparasztságotömörítette soraiban. A polgári pártok összetételének osztálybázisának tüzetesebb meghatározása azonban rendkívül nehéz feladatot jelent. A hamis politikai 42 Pesti Napló (a továbbiakban: PN), 1919. szept. 30. 43 PN, 1919. okt. 2. 44 Űj Somogy (a továbbiakban: ÚS), 1919. dec. 3. 2 Századok 1976/5.
