Századok – 1976

Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása 641/IV

670 KOROM MIHÁLY nyúlt. Mindazonáltal a Szovjetunió lehetőséget ad Magyarországnak, hogy jóvátegye bűnét." Ezt a lehetőséget a Pravda a szövetségesekkel való anti­fasiszta együttműködésben, a hitlerista Németország szétzúzásához való magyar hozzájárulásban jelölte meg.6 8 A nyugati szövetséges nagyhatalmak sajtója alig fordított külön figyel­met a magyarországi eseményekre. Angliában a harcokkal kapcsolatos hír­adások és az ottani különböző magyar társaságok, vagy emigrációs szervezetek nyilatkozatai mellett a debreceni kormány megalakulása után két értékelő cikk jelent csak meg Magyarország új kormányáról. Az egyik az angol Munkás­párt politikai folyóiratában, a Tribune-ban (1945. január 12.), a másik az Economist с. újságban (1944. december 30.). Mindkét cikk balról bírálta az ideiglenes kormány összetételét, az abban levő sok jobboldali és horthysta politikus, katonatiszt miatt. Az első még a szovjet politikát is kritizálta, azt állítva, hogy segíti a Horthy-rendszer átmentését volt vezető kádereinek az új kormányba való belépésének megtűrésével. Mindkét cikkre rövidesen magyar származású, később meglehetősen jobboldalivá vált újságírók tollából válasz is jelent meg e lapokban. A Tribune cikkírója arra mutatott rá, hogy a nemzetgyűlési választásokon az antifasiszta erők vettek részt, azok válasz­tották a küldötteket, továbbá, hogy a kormány összetételében elsősorban a demokratikus elemek érdemelnek figyelmet, s hogy a kormánynak antifasiszta demokratikus céljai vannak. Az Economist válaszcikke a választásokat, mint törvényes, a szuverenitást kifejező és alkotmányos kiindulást nyújtó eseményt méltatta, amely egyben azt is bizonyította, hogy „Magyarországon a szovjet katonai hatóságok — idézzük szószerint — megtartották Mr. Molotov azon ígéretét, hogy Oroszország nem óhajt befolyást gyakorolni az ellenőrzése alatt álló területek belső szerkezetére".69 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megteremtésének jelentősége egyrészt abban van, hogy ezzel az országnak a rablóháborúból való kivezetésének el­kerülhetetlen feladata a sok elszalasztott lehetőség és alkalom után végre közvetlenül napirendre, reálisan megoldható közelségbe kerülhetett. Létre­jöttével megteremtődtek Magyarország politikája megváltoztatásának belső feltételei is. Azokat a hátrányokat, nagy károkat és óriási negatívumokat már nem lehetett ugyan jóvátenni, amelyek az országot és az egész nemzetet emberi életekben, anyagiakban, erkölcsi-politikai, kulturális stb. értékekben és talán területekben is érték a korábbi átállási lehetőségek ki nem használásá­val, de az ideiglenes kormány 1944 decemberi megalakulása ahhoz még nem volt késő, hogy az ország- és nemzetmentés alapvető kérdéseiben megindult tevékenysége ne érhette volna el az önálló nemzeti lét biztosításához a leg­fontosabb és legszükségesebb külső és belső feltételeket. Vagyis, az ideiglenes kormánynak még az ország fővárosa felszabadulása előtt történt megterem­tésével a kommunisták kezdeményezésével és irányításával a magyar demo­kratikus és forradalmi erők a szó szoros értelmében elhárították Magyarország­ról azt a veszélyt, amelynek következményeként az állami önállóságát, függet­lenségét, jó időre, legalábbis jó pár évre — mint Németország — elveszíthette volna. Az ideiglenes kormány létrehozásával sikerült a magyar nép sorsát, Magyarország sorsát különválasztani a hitleri Németország sorsától. Ez köz­vetlenül és konkrétan azt is jelentette, hogy még „időben", még az 1945 február közepi jaltai nagyhatalmi konferencia előtt le lehetett választani 68 Uo. 1945. jan. 12. 4. 69 Lásd a cikkeket: UMKL II/1-a. Miniszterelnökség töredékes iratai B. VIII/1.

Next

/
Thumbnails
Contents