Századok – 1976

Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása 641/IV

AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSE 663 — vissza kell állítani a munkásbiztosítás önkormányzatát és a munkásvédelmi törvényeket, s egyben gondoskodni kell azok továbbfejlesztéséről, — a gazdasági önállóság és a háborús károk helyreállítása érdekében erőteljes ipar- és kereskedelemfejlesztő politika, — a közterhek igazságos elosztása céljából progresszív adózást kell bevezetni. Mindezt úgy kell végrehajtani, hogy ,,az ideiglenes nemzeti kormány az ország gazdasági és társadalmi berendezkedésének alapjául a magántulajdont tekinti és biztosítja sérthetetlenségét". Ezzel együtt „hatásosan előmozdítja a magánkezdeményezést és a magánvállalkozást, támogatja a kisipart és kiskereskedelmet". A nyilatkozat végén a kormány felhívta a még német—nyilas uralom alatt levő országrész lakosságát az induló függetlenségi és szabadságharc támogatására és a „németbérenc nyilas bábkormány megdöntésére" is. Az ideiglenes kormány programja tehát nem öleli fel az MKP, ill. MNFF egész akciópiogramját, amelyet már a legfelsőbb államhatalmi szerv is magáévá tett, hanem annak az induláshoz szükséges, országmentő feladatait állítja tevékenysége középpontjába, ennek rendelve alá a még vállalt egyéb teendőket is. A demokratikus célok — és maga a földreform is — úgy szabattak meg, hogy elsősorban azok antifasiszta, német- és nyilasellenes éle tűnt ki. Továbbá a magántulajdon fennmaradására és a tőke bíztatására az akcióprogramban nem szereplő biztosíték és támogatás is bekerült. Kimaradt viszont az államosításokra, a monopóliumok és kartellek, a bankok állami ellenőrzésére vonatkozó ottani célkitűzés. Nem kapott teret és hangsúlyt a kormánynyilatkozatban a reakció elleni egyidejű fellépés, sem az államapparátus megtisztítása, sem a földreform, sem egyéb teendők kapcsán. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy ez a redukált, az azonnali honmentést ezáltal még jobban, hatékonyabban és gyorsabban szolgálni akaró feladatmegszabás csak az e célból létrehozott kormány teendőire vonatkozott. Az ideiglenes kormányt megalkotó Ideiglenes Nemzetgyűlés azonban a fentiek mellett, hosszabb távú céljai között állami programként is kitűzte a MNFF egész akcióprogramja teljesítését, és már eleve számolt azzal, hogy az előbbiek megoldását követően, a demokratikus átalakulás feladatainak előtérbe és középpontba kerülése idején a kormány át- vagy újjáalakítására lesz szükség. Ezt az átmenetiséget, a bizonyos vonatkozásban még Horthyhoz, a régi rendszerhez is kapcsolódó, de már földreformot is célul kitűző helyzetet, az ideiglenes kormány összetételén és vállalt célkitűzésein túl — bármennyire különösnek is tűnik, anélkül, hogy ennek a jelentőségét eltúloznánk — még a kormány, ill. a miniszterek fogadalomtételének a szövege is visszatükrözte. A fogadalmat a miniszterek a nemzetgyűlés színe előtt tették le. „Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom — hangzott a szöveg —, hogy Magyarországhoz, a nemzethez és a nemzet képviseletében megjelent ideiglenes Nemzetgyűlés határozataihoz hű leszek és az ország törvényeit, a törvényerejű szokásokat megtartom, a hivatali titkot megőrzöm, a hivatalommal járó kötelességeket részrehajlatlanul, lelkiismeretes gondossággal és legjobb tehetségem szerint teljesítem."51

Ha a miniszterelnök és a miniszterek fogadalmának ezt a szöve-61

Az eredeti szöveget lásd: Vörös Vince volt nemzetgyűlési jegyző gyűjteményében, aki azt a miniszterek fogadalomtételekor előreolvasta, s a szerző rendelkezésére bocsátotta. A fogadalom szövege az Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplójában jegyzőkönyvszerűen is bennfoglaltatik; INN 22.