Századok – 1976

Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása 641/IV

AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSE 649 latot és Zsedényi Bélát javasoltuk, akit minden nehézség nélkül meg is választottak."1

9 Zsedényi nevének javaslatba hozása, mint láttuk, alelnökként már az ismertetett vita alatt megtörtént. Elnöknek való jelölése azonban csak az ülés felfüggesztésének a szünetében következett be, mégpedig, Gerő szerint a miskolci küldöttség ajánlatára, miután Juhász Nagy ekkor is elhárította magától a jelölést. Teleki Géza szerint Zsedényit az ő környezete hozta először javaslatba. A Szentpéteri Kunt elutasító vita következtében keletkezett tanácstalanságra utalva, ezeket írta: „Ekkor a nem-kommunista tábor előre megbeszélt terve szerint, néhány kijelölt képviselő bedobta Zsedényi Béla nevét. Egyesek ütemesen kiabálták nevét, mások viszont ordítva kérdezték: „Ki az a Zsedényi Béla !"2

0

A két beállítás nincsen feltétlenül ellentétben egymással. Ugyanis elképzelhető, hogy zavarkeltés, vagy még a jobboldal pozíciószerzése céljából is Teleki köre hozta szóba nevezettet már alelnöknek. De az is kétségtelen, hogy Zsedényi nem volt kimondottan reakciós — bár kétségtelen polgári politikus volt —, és a borsodi küldöttek is egyetértettek a javasolásával. Teleki Géza ellenzékieskedő beállítása minden valószínűség szerint erősen eltúlzott, hiszen senki sem akart e posztra kommunistát jelölni ! Az ülés szünetében az elnökre vonatkozó új javaslat kialakulása után a nemzetgyűlés folytatta tanácskozását. Valentiny javaslatára és Juhász Nagy támogató hozzászólásának a hatására a képviselők most már egyhangúlag dr. Zsedényi Bélát választották meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökévé. Ezt vita nélkül követte az eredetileg is javasolt alelnökök, Juhász Nagy és Sántha Kálmán, valamint a jegyzők megválasztása is.2

1 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöksége és jegyzői tisztikara ezzel kialakult. Az elnök az eredeti tervhez képest egy, ugyan szintén jogász professzor, de nem pártonkívüli közéleti ember, hanem a Demokrata Pártnak a tagja és nemzetgyűlési képviselője lett.2

2

Zsedényi ugyan elnökké választása után formálisan mindig pártonkívülinek tüntette fel magát és a jegyzőkönyvekben is ekként szerepelt, de ez csak elterelő manőver volt. Ugyanis nemcsak hogy nem szakított a valóságban a pártjával, hanem a nemzetgyűlési elnöki funkciót is felhasználta annak országos megszervezésére. 1,944 december végére és 1945 elejére vonatkoztatva erről Teleki Géza, aki szintén a PDP tagja lett később, sőt egy időre elnöke is, a következőket írta: „Zsedényi ekkor az általános politikai zavart felhasználva, elismert pártnak jelentette ki a Polgári Demokrata Pártot és az oroszok felé is mint a politikai koalíció ötödik pártját állította be. A párt létrehozására Zsedényinél számos éjjeli tanácskozás folyt . . A létrehozás munkáját legnagyobbrészt Zsedényi ós Zichy Ladomór gróf 19

PI. Arch. — Oerö Ernő: 1972. június 22-i válasza a szerző kérdéseire. 20

Teleki Géza: A moszkvai fegyverszüneti tárgyalások. II. rész. Hírünk a nagyvilágban (Washington), V. évf. 5 — 7. sz. 6. 21

INN 7—8. (Zsedényi Béla elnökké választását a korabeli szereplők egy jórésze, pl. Dr- Balogh István, Juhász Géza és Dr. Tariska István, elsősorban az ismeretlenségének tulajdonítja, azonkívül, hogy ő is jogászprofesszor volt.) 22

Zsedényi Béla már a felszabadulás előtt is a Demokrata Párthoz kapcsolódott. A felszabadulás után pedig mint e párt — amelyet később Polgári Demokrata Pártnak hívtak — küldöttét választották meg a Miskolci NB tagjának, majd nemzetgyűlési képviselőnek. (Lásd: Az élet megindulása Miskolcon és Borsodban a felszabadulás után. Miskolc, 1970. 51 — 56. A helyi Nemzeti Bizottság megalakítására és a nemzetgyűlési választások lefolytatására alakult előkészítő bizottság jegyzőkönyve.) » 5 Századok 1976/4.