Századok – 1976
Közlemények - Mészáros László: A hódoltsági latinok; görögök és cigányok történetéhez (16. századi oszmán-török szórványadatok) 474/III
478 MÉSZÁROS LÁSZLÓ hivatásos nagykereskedők bonyolították le. Közülük is kimagaslóan fontos szerepet játszott Marko, a posztó- és marhabőrkereskedő, aki egyedül bonyolította le az áruforgalom csaknem negyedrészét ! Igen jó összeköttetései voltak a török tartományi közigazgatás vezetőivel; a beglerbégnek például két ízben összesen 1500 kg posztót ajándékozott, melynek értéke 150 000 akcse (3000 aranyforint) volt ! A vámnaplókból megállapítható, hogy a raguzai latinok intenzív kereskedelmet folytattak, s csekély számuk ellenére jelentős mértékben vették ki részüket Buda áruforgalmából, hiszen alig 4 esztendő alatt 1 045 450 akcse értékben szállítottak árut a vilajetszékhelyre ! A görögök és cigányok áruszállítása meszsze elmaradt e mögött: az előbbiek 61 600, az utóbbiak csak 12 125 akcse értékben vittek árut ugyanebben az időszakban! A görögök áruforgalma alig 0,14%át, a cigényoké 0,03%-át tette ki a latinok kereskedelmi forgalmának. A raguzai latin kalmárok tőkeereje és kereskedelmi volumene csak a legtehetősebb mohamedán, zsidó, délszláv és magyar távolsági kereskedők pénzével, áruforgalmával vethető össze, akik a hódoltság kereskedelmi forgalmát szinte teljes egészében a saját kezükben összpontosították.17 3. A hódoltsági görögök Adatok a ráckevei görögökről A török források Buda, Pest és Ráckeve szultáni hászvárosokból említenek görögöket. A legtöbb görög Ráckevén (Kuvinban) élt, mely 1440 után a középső Duna-vidék görögkeleti centrumává fejlődött.1 8 A kevei „rácok" 1487-ben felépített Boldogasszony-temploma, mely hazánk egyetlen épen fennmaradt későgótikus-reneszánsz görögkeleti kőtemploma, padlózatában, falain és mennyezetén ma is őrzi a középkori ráckevei görögök emlékét. Freskóit görög művész készítette, s a 18. században szintén egy Athosz-hegyi görög festő, Gruntovics Tódor újította fel őket. A templomhoz az 1510-es évek elején két kápolnát is hozzáépítettek, melyekben görögkeleti szertartású kolostort rendeztek be. 1514-ben a templom belső festési munkálatait 3 görög gvargyián irányította: „Michaelis, Georgiis ас Janya". A templom pronaoszában van elhelyezve két nemesi származású bíróviselt görög, Nicolaus 17 Káldy-Nagy Gyula szerint a budai kereskedelmi forgalom 60%-át a mohamedánok, 30%-át a magyarok, 10%-át a zsidók bonyolították le. E számítás némi korrekcióra szorul, hiszen nem foglalja magában sem a délszlávok, sem a latinok, sem egyéb „árus emberek" kereskedelmi forgalmát, mely 3 — 5% között mozoghatott. (Káldy-Nagy : Harács-szedők ős ráják. Török világ а XVI. századi Magyarországon. Bp. 1970. 119.) 18 Diplomatarium Ráczkeviense. Szerk. Magdics István. Szfvár. 1888.1—XXXIX. oklevél, 1-72., Mol. Dl. 1603, Dl. 26.463, Dl. 32 649, Dl. 82 650, Dl. 82 661; Ráckeve, Árpád Múzeum Adattára: 6 eredeti oklevél, s a többiek hatóságilag hitelesített 18. századi másolatai; Csánki Dezső : Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. Bp. 1897. 313 — 4, Bárt]ay Szabó László : Pest megye történetének okleveles emlékei 1002 — 1599-ig. Bp. 1938. 315 — 6; Notitia Hungáriáé novae geographico historica. Partis primae. Cis-Danubiane. Tom. III. Elaboravit: Mathias Bel. Viennae 1737. 520 — 7; Scaritus Máthé : Ke vi Várassárol való szép História. Ráckeve 1581. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. Fol. Hung. 2904. 6; Litkei Aurél: Buda-Pest a török uralom korában. Bp. 1908. 41 ; Makkai László : Pest megye története. = Pest megye műemlékei. I. Szerk. Dercsényi Dezső. Bp. 1958. 86 — 8, 100 — 8; Füves Ödön; A ráckevei görögök nyomában. = Antik Tanulmányok, 6. k. 117 — 8; Mészáros L.\ „Elég merni is a nagyot" Skarica Máté ráckevei prédikátor-költő élete. = Theologiai Szemle, 15. évf. 1972. 9 —10. sz. 307 —15.
